– Közép-Európa és a Baltikum érdekei számos ponton egybeesnek, és ennek a kihasználása most, a koronavírus-világjárvány idején még fontosabbá vált
– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lett hivatali kollégájával közösen tartott mai rigai sajtóértekezletén.
A politikus elmondta, hogy a két térségnek egyebek között a biztonsági és az energetikai érdekei közösek és Magyarországnak is fontos, hogy hozzájáruljon a balti országok védelmi biztonságához. A közlemény szerint ennek fényében jövőre, szeptember elejétől december végéig a magyar légierő fogja ellátni a baltiak légterének védelmét, mint ahogy történt ez 2019-ben, majd 2022 után 2025-ben is visszatérnek ide a magyar Gripenek és a magyar pilóták.
– Ugyanígy fontos, és ezt mi Közép-Európában jól tudjuk, hogy a kontinens keleti felében biztonságban legyen az energiaellátás
– fogalmazott Szijjártó, majd hozzátette: egy magyar cég is részt vesz a lett energiavállalatok informatikai fejlesztésében, valamint a balti országok energiahálózatának összekötésében és közös energiapiacuk harmonizálásában.
A tárcavezető szerint fontos továbbá, hogy Közép-Európa és a Baltikum össze legyen kötve infrastrukturálisan, egyebek között gyorsvasút-hálózataikkal, ami ha megtörténik, fontos fejlemény lesz a térségben. Szijjártó ismertette, az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban is egyetértés van Lettország és Magyarország között: mindkettő bővítéspárti, és az Európai Unió úgy tud erősebbé válni, ha tagjai száma növekszik. Fontos, hogy a Nyugat-Balkán irányába bővüljön az Európai Unió. A közleményből kiderült mindezek mellett, hogy mindkét ország támogatja az úgynevezett keleti partnerség politikájának folytatását. A külgazdasági és külügyminiszter szerint kiemelt feladat a szoros együttműködés kialakítása politikai és gazdasági tekintetben is az Európai Unió és a keleti partnerei között.
– Az illegális migrációval kapcsolatban mindkét ország elutasítja, hogy az EU-ban kötelező letelepítési kvóták legyenek. Fontos, hogy meg tudjuk védeni a hazánkat, a kultúránkat, az identitásunkat
– mondta a politikus, hozzátéve, hogy habár Brüsszel továbbra is bevándorláspárti politikát folytat, Lettország és Magyarország elutasítja az illegális migránsok kötelező letelepítését, valamint a kvótákat is.
Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter hangsúlyozta: a két ország idén ünnepli diplomáciai kapcsolatai fennállásának századik, valamint azok megújításának harmincadik évfordulóját, a világjárványt követően ennek megünneplésére is sort kell keríteni. Rámutatott továbbá, hogy Lettországnak Magyarország az egyik legfontosabb regionális gazdasági partnere, szoros a politikai párbeszéd, szilárd és fontos a védelmi együttműködés, illetve erősek a kétoldalú kulturális kötelékek is. A lett külügyminiszter közleménye szerint szó volt az európai uniós politikáról is, s mindkét ország ellenzi az új mobilitási szabályokat, valamint a menedékkérők áthelyezésére szolgáló esetleges kötelező kvótákat.
