Huszonkét egyiptomi múmia költözik át Kairóban

A „fáraók arany parádéján” óriási csinnadrattával szállítanak át 22 darab, több ezer éves múmiát.

Forrás: Twitter

„A fáraók arany parádéja” – még nevet is adtak annak a szombati nagyszabású eseménynek, melynek során 22 múmiát – 18 fáraót és négy királynőt – szállítanak át a kairói Egyiptomi Múzeumból az újonnan épített Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumába. Szó se róla, míg a nagyjából öt kilométeres távot megteszi a konvoj, nemcsak az egyiptomi fővárosban áll meg az élet, de két streamen – itt és itt – az egész világ is élőben figyelheti, ahogy új nyughelyükre kísérik az ősi uralkodókat. A 22 múmia és velük minden „tartozékuk” időrendi sorrendben kelnek útra: elsőként Szekenenré Ta-aa fáraó, „A bátor”, akit a legújabb képalkotó vizsgálatok szerint kivégeztek az ellenségei, a sort pedig a Kr. e. XII. században uralkodó IX. Ramszesz zárja. A legismertebb neveknek, a legnagyobb attrakciónak azonban alighanem a nőként hatalomra kerülő „Isten felesége” Hatsepszut királyné, és az újbirodalom legjelentősebb fáraója, a 66 évig regnáló II. Ramszesz számítanak közülük. A körülbelül negyvenpercesre tervezett átszállítást különféle programok színesítik: fellép az egyiptomi előadóművészek színe-java, ágyútűzzel és lovasbemutatóval tisztelegnek a hajdani uralkodók előtt.

II. Ramszesz fáraó szobra.
Fotó: Ministry of Tourism and Antiquities

Már a több ezer éves múmiák előkészítése is a legnagyobb elővigyázatosság mellett zajlott. A holttesteket egy speciális, nitrogénnel feltöltött, kipárnázott dobozban szállítják, hogy megvédjék bármiféle kórokozótól, rázkódástól. Utóbbi érdekében még az utat is felújították, hogy simán guruljanak a célra átalakított katonai járművek.

Az óvatosság nem árt, még ha egyébként a múmiák megtettek már hosszabb és keményebb távolságot is: a sírkamráikra Luxor közelében találtak rá az 1800-as években, onnan a Níluson, illetve vonaton szállították át őket Kairóba. A National Geographic arról írt, hogy a vámosok először nem is akarták beengedni az „árut” a városba, mert a listájukon nem szerepelt a múmia, ezért, hogy kiskaput nyerjenek, a dokumentumokban a leírást inkább átírták „sózott halra”. Emlékeztettek arra is, hogy II. Ramszeszt 1976-ban Párizsba is elrepítették – restaurálásra.

Új nyughelyük az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma lesz, melyet részben már korábban megnyitottak, teljes tárházával azonban áprilistól várja a látogatókat. A múmiák terme, amely Luxor mintájára lesz kialakítva, pedig április közepétől nyit meg a nagyközönség előtt. Egyébként már az utolsó simításokat végzik a Nagy Egyiptomi Múzeumon is, a gizai piramisok tövében felépített óriási komplexum sok éves késés után a tervek szerint jövőre tényleg megnyithat.

Egyiptom idegenforgalmát is alaposan megtépázta a koronavírus-járvány: a 2019-es 13 millióról három és fél millióra zuhant tavaly a turisták száma, miközben az ágazat adja a GDP 15 százalékát. Az új régészeti felfedezésekkel és hasonló műsorokkal idén már új életet lehelnének a turizmusba. Az országban viszonylag sikerült kordában tartani a kórt, a százmilliós államban a harmadik hullámban is csak napi néhány száz új esetet regisztrálnak.

Az arany parádé megszervezése sem ment minden bonyodalom nélkül. Több szerencsétlen esemény után sok egyiptomiban felmerült, hogy lesújtott a fáraók átka, akik megharagudtak, amiért megbolygatták nyugalmukat. Korábban pedig arról folyt a vita, vajon az iszlám törvényei egyáltalán engedélyezik-e, hogy holttesteket közszemlére tegyenek?