„Sebes szárnyakon érkezik a halál azokra, akik a fáraó nyugalmát háborgatják!” – figyelmeztetett a szóbeszéd szerint a sírfelirat Tutanhamon egyiptomi fáraó örök nyughelyénél. – A fáraó átka most visszatért! – rémüldöztek sokan a közösségi médiában, miután rövid időn belül csapások sora sújtotta Egyiptomot. Először Szohág kormányzóságban siklott ki egy vonat, a balesetben 19-en veszítették életüket és 185-en sebesültek meg. Rá egy napra Kairóban dőlt össze egy ház, 18 embert temetve maga alá. Közben a Szuezi-csatornában akadt el napokra egy teherhajó, óriási gazdasági károkat okozva az országnak.
Fotó: Mohamed Hoszam / MTI/EPA/
Véletlen? A közösségi média néhány felhasználója szerint aligha,
a szerencsétlen események láncolata mögött az április harmadikára tervezett „arany parádé” állhat, melynek keretében 22 múmiát szállítanak át a kairói Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumába.
Olyan „hírességek” kapnak például új otthont, mint Szekenenré Ta-aa fáraó, – akivel a legújabb képalkotó vizsgálatok szerint egy „kivégzési szertartás” során végeztek ellenségei – Hatsepszut királyné és II. Ramszesz fáraó. A katasztrófák tehát az ősi uralkodók büntetése, amiért megbolygatják nyugalmukat – vonták le a következtetést a babonásabbak. – A fáraók átka nem létezik! – sietett ugyanakkor mindenkit megnyugtatni Záhi Havássz. A neves egyiptológus az Al-Arabijja televízióban elmagyarázta, hogy a múmiák feltárása utáni esetleges halálesetekért legfeljebb a sírhelyeknél található baktériumok a felelősek.
A fáraó átkának elmélete még Tutanhamon sírhelyének felfedezéséből ered, mikor 1922 és 1935 között 26 olyan ember halt meg, akik a sírkamrában voltak, az onnan származó tárgyakkal érintkeztek vagy kapcsolatban álltak valakivel, akinek köze volt a felfedezéshez. Köztük volt a régészeti ásatásokat finanszírozó Lord Carnarvon, akit egy moszkitó csíphetett meg, majd a seb elfertőződött, miután borotválkozás közben megvágta. Mint utóbb kiderült, a fent említett sírfelirat is csupán az újságírók fantáziájának szüleménye, és a halálesetekre is lehetett tudományos magyarázatokat adni, ám a bosszúálló fáraó története azóta is könyvek és filmek témájául szolgált, és a mai napig fennmaradt.
Fotó: Mohamed Abd El Ghany / Reuters
