Peking is felveszi a harcot a klímaváltozással szemben

Kínának ebben az évben gyakorlatilag le kellene állítania a széntüzelésű erőműveinek nagy részét, hogy teljesítse klímacéljait.

Hszi Csin-ping kínai elnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke Franciaországban 2019-ben. Forrás: REUTERS / Philippe Wojazer

Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt péntek délelőtt Hszi Csin-ping kínai államfő, hogy előkészüljenek a jövő héten esedékes klímacsúcsra, melyet Joe Biden amerikai elnök hívott össze. Ez idáig Kína nem erősítette meg, hogy részt fog venni a Washington által kezdeményezett találkozón, azonban szakértők szerint a csütörtöki megbeszélés is kulcsfontosságú szereppel bír: a távol-keleti ország nemcsak a világ legnépesebb állama, hanem a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó is, valamint az Egy Övezet, Egy Út program révén megvalósuló regionális befolyása miatt is fontos az együttműködés az európai államokkal.

– Kína hajlandó megerősíteni az együttműködést Németországgal és Franciaországgal, hogy közösen vegyék fel a harcot a klímaváltozás ellen

– idézte a Reuters hírügynökség a kínai államfő szavait, akit egyébként Macron hívott meg, hogy csatlakozzon a virtuális találkozóhoz. Hszi hozzátette: Kína megfelelő környezetet teremt a külföldi, köztük a francia és német cégek számára, így reméli, hogy az európai államok is viszonozni fogják ezt a kínai vállalatok esetében. A Reuters értesülései szerint az európai politikusok örömmel fogadták Peking még tavaly szeptemberben bejelentett célját, miszerint még 2060 előtt elérnék a szén-dioxid-semlegességet.

Hszi Csin-ping kínai elnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke Franciaországban 2019-ben Fotó: Reuters / Philippe Wojazer

Szintén az április 22–23. közötti klímacsúccsal kapcsolatban tárgyal a héten John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízott Dél-Koreában és Kínában annak érdekében, hogy előmozdítsa az országok közötti együttműködést a klímaválság kezelésére vonatkozóan. Az Egyesült Államok már korábban is sürgette Japánt, Dél-Koreát és Kínát, hogy szüntessék meg a széntüzelésű erőművek építését és hagyják abba a tengerentúli széntüzelésű létesítmények finanszírozását. A kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium közlése szerint Kerry Hszi Csen-hua kínai klímavédelmi főtárgyalóval egyeztetett a klímaváltozással kapcsolatos együttműködés előmozdításáról, valamint az ENSZ novemberben esedékes klímavédelmi konferenciájáról.

– Macron és Merkel nem akarják, hogy Biden és Kerry legyenek az éghajlatváltozás problémájával foglalkozók vezető politikusai

– jelentette ki ezzel kapcsolatban Simone Tagliapietra, a főként gazdasági kérdésekkel foglalkozó belga Bruegel intézet kutatója. A szakértő szerint miután Donald Trump korábbi amerikai elnök kilépett a 2015. évi párizsi klímaegyezményből – habár hivatalba lépését követően Biden visszaléptette az Egyesült Államokat –, Európára hárult a felelősség a klímaügyi globális együttműködés előmozdításában. A tudósok már több alkalommal figyelmeztettek arra, hogy együttműködés nélkül kevés az esély az éghajlatváltozás megakadályozására. A londoni TransitionZero, klímavédelemmel foglalkozó kutatócsoport elemzése szerint Kínának ebben az évben gyakorlatilag le kellene állítania a széntüzelésű erőműveinek nagy részét, melyeket szél- és napenergiával kellene helyettesítenie, hogy teljesíteni tudja a klímavédelemre vonatkozó ígéreteit. A szakértők továbbá arra is rámutatnak, hogy a távol-keleti országnak 2030-ra a felére kellene csökkentenie energiatermelésének szén-dioxid-kibocsátását, ahhoz, hogy 2060-ig elérjék a szén-dioxid-semlegességet. A kutatócsoport elemzése azt írja, hogy a tiszta alternatívákra való váltás hosszú távon mintegy 1,6 billió amerikai dollárnak megfelelő megtakarítást jelentene.

Szénerőmű Kína fővárosában, Pekingben
Fotó: Reuters / Jason Lee

– Az év első két hónapjában a termelése 25 százalékkal 618 millió tonnára nőtt. Ez több, mint Németország éves lignittermelése

– magyarázta Sandro Schmidt, a német földtudományi és természeti erőforrások intézetének munkatársa.

Yi Gang, a kínai jegybank elnökének becslései szerint az, hogy 2030-ig a felére csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, évente mintegy 2,2 billió jüanba kerül az országnak, az elkövetkező harminc évben pedig közel négybillió jüanra is nőhet az éves kiadások mértéke. Ha a politikus előzetes számításai valóra válnak, akkor az összköltség mintegy 21 billió amerikai dollár értékű lesz. Yi szerint ezekhez a tervekhez az állami pénzek kevesek lesznek, a klímavédelemmel kapcsolatos célokat kizárólag úgy tudják elérni, ha az országban működő vállalatok, és lényegében egész Kína tesz azért, hogy az ország zöldebb legyen.