Se asztalok, se székek, se történelmi könyvgyűjtemény – a spanyol államnak nincs joga az egykori diktátor, Francisco Franco galíciai kastélyában közel egy évszázad alatt felhalmozott felbecsülhetetlen értékű vagyontárgyak egyikére sem. A La Coruña-i tartományi bíróság harmadfokon úgy döntött:
bár az épület a spanyol államot illeti, a tavaly állami letétbe helyezett vagyontárgyak tulajdonjoga nem vitatható, ezért azokat vissza kell szolgáltatni Franco örököseinek, sőt kártalanításra is jogosultak a letéti időszak alatt elszenvedett veszteségek miatt.
Az északnyugat-spanyolországi régióban található kastélyt Franco tábornok nyaralóként használta 1938-tól. Unokái 2010 után múzeumként működtették, rendszeres tárlatvezetéseket tartottak az odaérkező turistáknak, akik megcsodálhatták Franco személyes tárgyait, köztük egy 1946-ban a diktátor által festett vázát is.
A Meirás-kastély vagyontárgyai között található az előző tulajdonos, Emilia Pardo Bazán grófnő, írónő és egyben a spanyol feminizmus úttörőjének a 3200 könyvből álló könyvtára is, amely felbecsülhetetlen értékkel bír.
A diktátor hozzátartozói 2018-ban úgy döntöttek, hogy eladják a közel hárommilliárd forintot érő palotát, ám az ügylettel magukra vonták a spanyol kormány figyelmét, amely bírósági útra terelte az ügyet. Az unokák hiába mutatták fel az 1941-es tulajdoni lapot, a bíróság első fokon a spanyol államnak ítélte a középkori kastélyt.
Az ítélet szerint az épület „szimbolikus és történelmi értékkel bír”, így nem tehető pénzzé. A szeptemberi határozat értelmében az örökösöket megfosztották a tulajdonjoguktól, és 82 év után át kellett adniuk a kulcsokat az állam képviselőinek.
Mivel a végzés szerint nem volt egyértelmű, hogy a bent lévő tárgyak kit illetnek, a Franco-örökösök ötven teherautót küldtek az épülethez, hogy kipakolják azt. Ez azonban szemet szúrt a galíciai vezetésnek, amely azonnal menteni kívánta a történelmi kincseket, és a jogerős ítéletig állami letétbe helyeztette azokat.
Franco unokái még decemberben fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú ítélet ellen, és kérték a végzés teljes visszavonását, illetve a kártérítést. A 38 oldalas levélben kiemelték, hogy
a palotában lévő tárgyak, javak nem kapcsolódnak fizikailag a vita tárgyát képező ingatlanhoz, tehát a spanyol állam nem tarthat igényt azokra.
A bíróság ezután másodfokon elrendelte az unokák kártalanítását, melyet a galíciai kormány nem volt hajlandó teljesíteni, mondván, az örökösök rosszhiszeműen jártak el, amikor megtartották az épületet.
A napokban született harmadfokú ítélet még nagyobb pofon volt a spanyol államnak, ugyanis amellett, hogy ismét kártalanítást határozott meg az örökösök részére a letéti időszakban elszenvedett anyagi veszteségek miatt, elrendelte a Meirás-kastély bútorainak a visszaszolgáltatását is. A bíróság helybenhagyta az örökösök érvét, miszerint a kormány csak az ingatlan tulajdonjogára tarthat igényt, az ingóságokra nem, tehát a tulajdonjog ezzel kapcsolatban nem vitatható, vagyis a Franco család magához veheti a kastély összes bútorát és egyéb ingóságát. A bíróság ugyanakkor jelezte, hogy nyitva áll a lehetőség arra, hogy a kormány külön perben követelje a vagyontárgyak visszaszerzését, így a Franco-pernek még nincs vége. A kormány szerdán közölte is, hogy már tanulmányozzák annak a lehetőségét, hogy hogyan tudják megakadályozni azt, hogy a Franco-örökösök eltávolítsák az ingóságokat a Meirás-kastélyból.
Francisco Franco tábornok annak ellenére, hogy nem él, a spanyol közélet aktív szereplőjévé vált az elmúlt időszakban.
