Vízellátási és határvita miatt robbant ki majdnem háború

Már több mint százötven sebesültje és legalább húsz halottja van a Tádzsikisztán és Kirgizisztán között kirobbant fegyveres konfliktusnak. Előbb az ott élő helyi lakosság vitatkozott össze, majd az összetűzés lőfegyverek bevetésével folytatódott a helyi határvédelmi csapatok között, végül mindkét állam komoly fegyveres erőket vezényelt a térségbe. A két közép-ázsiai köztársaságban a függetlenség elnyerése óta több száz kilométeres szakaszon rendezetlen határviták állnak fenn, ez lehet a háborúval fenyegető, csütörtökön indult konfliktus hátterében is. A hatóságok gyorsan léptek, és a konfliktus megfékezéséhez Dusanbe és Biskek csütörtök éjszakától tűzszünetet jelentett be, ám a megegyezés ellenére a harcok péntekre is folytatódtak.

epa09161358 Soldiers of the Kyrgyz and Indian special forces during a training exercise in the Tatyr gorge near Bishkek, Kyrgyzstan, 26 April 2021. Special forces of India and Kyrgyzstan are taking part in the 8th edition of the annual exercise 'Khanjar 2021' including training on practical skills in tactical, mountain, military medical fire training. EPA/IGOR KOVALENKO Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Helyi idő szerint csütörtökön 17 óra környékén Tádzsikisztán öt kirgiz határállomást támadott meg, amire válaszul Kirgizisztán speciális alakulatai elfoglalták a tádzsik „Hodzsa Allo” határállomást – legalábbis ez a kirgiz határrendészet által közölt hivatalos verzió, miközben Dusanbe pont az ellenkezőjéről, a tádzsik határőröket ért támadással vádolja a másik felet.

A helyzet sokkal komolyabb, mint aminek első pillantásra tűnhet: a két ország között évtizedek óta lezáratlan határviták állnak fel, a most kirobbant konfliktushoz ugyanakkor a vízellátásért folytatott küzdelem is hozzájárulhatott.

Nem tudják, hol a határ

Kirgizisztán és Tádzsikisztán 1991-ben nyerte el a függetlenségét a Szovjetunió fokozatos összeomlása után, a többi volt szovjet tagköztársasághoz hasonlóan. Ha valaki a közép-ázsiai régió mai politikai térképére tekint, vakarhatja rendesen a fejét:

Kirgizisztán, Tádzsikisztán, de még Üzbegisztán is kanyargós, egymásba ékelődő, kaotikus határvonallal rendelkezik, ami egyébként az egymás közötti kapcsolataikat is ellehetetleníti.

Ezt az érintett felek is elismerik, és nyilatkozatok szintjén mindig elkötelezetten bizonygatják, hogy tenni fognak ellene, a határokat megrajzolják közösen, a vitás kérdéseket lezárják. Ennek ellenére a Tádzsikisztán és Kirgizisztán között fennálló mintegy 980 kilométeres határszakaszból mindössze 580 kilométer van közösen feldolgozva és kijelölve. Közel négyszáz kilométeren az ott lakók maguk sem tudják, hol végződik az egyik, és hol kezdődik a másik állam.

Kirgizisztán területébe beékelődve található Tádzskisztán Voruh enklávéja, amelynek a vízellátását – a körülötte fekvő régiókhoz hasonlóan – Iszfar folyó biztosítja. Az enklávéban több tízezer ember él, akik az elmúlt években rendszeresen azzal vádolták kirgiz szomszédaikat, hogy nem egyenlően osztják el a folyó kapacitásait, és a tádzsik településeknek kevés víz jut, ami leginkább a mezőgazdasági idénymunkák idején válik komoly problémává.

A vízellátás is közrejátszott

A csütörtökön kezdődött fegyveres összecsapásoknak is ez lehetett a kiindulópontja: szerdán a Golovnaja vízelosztási pont környékén a tádzsikok térmegfigyelő rendszereket telepítettek a vízelosztás ellenőrzésére. Ez nem tetszett a helyieknek, akik megpróbálták megrongálni a berendezéseket.

Ezután a tádzsik és kirgiz lakosság között összecsapások alakultak ki, kövekkel dobálták meg egymást, több ember kórházba került.

Ez a konfliktus terjedt át aztán a katonai egységekre is, amikor csütörtökön a két ország határőrsége is bekapcsolódott a vitába. Péntekre a katonai összecsapások mérlege már legkevesebb húsz halottat és több mint százötven sebesültet tett ki mindkét oldalon, az Interfax hírügynökség értesülései szerint pedig 2700 ember evakuáltak.

A kirgiz és az indiai különleges alakulatok tartanak közös hadgyakorlatot Biskek közelében április 26-án.
Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Biskek és Dusanbe csütörtök este teljes tűzszünetben állapodott meg, ám az egyezségnek tényleges hatása nem lett, péntek reggelig a tűzharcok tovább folytatódtak. Végül pénteken a kirgiz nemzetbiztonsági bizottság vezetője, Kamcsibek Tisiev jelentette be, hogy mindkét ország visszavonja a csapatait a határoktól, és a következő napokban „mindenképpen megoldják a fennálló problémákat” – írja a 24.kg kirgiz hírportál.

A helyzetet nehezíti, hogy Kirgizisztán Oroszország szövetségesének számít, és tagja a Moszkva által életre keltett Eurázsiai Gazdasági Uniónak. Ugyanakkor mindkét állam 1994 óta tagja a hat posztszovjet államot magába tömörítő katonai szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, ami lényegében ellehetetlenítené az orosz katonai támogatást az egyik vagy a másik oldal számára.

Putyin közvetítene. Kész közvetíteni a kirgiz–tádzsik határkonfliktus ügyében Vlagyimir Putyin elnök – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában. Peszkov közölte, hogy a felek külügyi vonalon felvették a kapcsolatot Moszkvával. – Természetesen az elnök kész közvetítő szerepet játszani a tagállamok között felmerülő éles problémák megoldásában. Ezt nemegyszer és hatékonyan bebizonyította már – mondta Peszkov. (MTI)