Vízellátási és határvita miatt robbant ki majdnem háború

Már több mint százötven sebesültje és legalább húsz halottja van a Tádzsikisztán és Kirgizisztán között kirobbant fegyveres konfliktusnak. Előbb az ott élő helyi lakosság vitatkozott össze, majd az összetűzés lőfegyverek bevetésével folytatódott a helyi határvédelmi csapatok között, végül mindkét állam komoly fegyveres erőket vezényelt a térségbe. A két közép-ázsiai köztársaságban a függetlenség elnyerése óta több száz kilométeres szakaszon rendezetlen határviták állnak fenn, ez lehet a háborúval fenyegető, csütörtökön indult konfliktus hátterében is. A hatóságok gyorsan léptek, és a konfliktus megfékezéséhez Dusanbe és Biskek csütörtök éjszakától tűzszünetet jelentett be, ám a megegyezés ellenére a harcok péntekre is folytatódtak.

epa09161358 Soldiers of the Kyrgyz and Indian special forces during a training exercise in the Tatyr gorge near Bishkek, Kyrgyzstan, 26 April 2021. Special forces of India and Kyrgyzstan are taking part in the 8th edition of the annual exercise 'Khanjar 2021' including training on practical skills in tactical, mountain, military medical fire training. EPA/IGOR KOVALENKO Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Ez a konfliktus terjedt át aztán a katonai egységekre is, amikor csütörtökön a két ország határőrsége is bekapcsolódott a vitába. Péntekre a katonai összecsapások mérlege már legkevesebb húsz halottat és több mint százötven sebesültet tett ki mindkét oldalon, az Interfax hírügynökség értesülései szerint pedig 2700 ember evakuáltak.

A kirgiz és az indiai különleges alakulatok tartanak közös hadgyakorlatot Biskek közelében április 26-án.
Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Biskek és Dusanbe csütörtök este teljes tűzszünetben állapodott meg, ám az egyezségnek tényleges hatása nem lett, péntek reggelig a tűzharcok tovább folytatódtak. Végül pénteken a kirgiz nemzetbiztonsági bizottság vezetője, Kamcsibek Tisiev jelentette be, hogy mindkét ország visszavonja a csapatait a határoktól, és a következő napokban „mindenképpen megoldják a fennálló problémákat” – írja a 24.kg kirgiz hírportál.

A helyzetet nehezíti, hogy Kirgizisztán Oroszország szövetségesének számít, és tagja a Moszkva által életre keltett Eurázsiai Gazdasági Uniónak. Ugyanakkor mindkét állam 1994 óta tagja a hat posztszovjet államot magába tömörítő katonai szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, ami lényegében ellehetetlenítené az orosz katonai támogatást az egyik vagy a másik oldal számára.

Putyin közvetítene. Kész közvetíteni a kirgiz–tádzsik határkonfliktus ügyében Vlagyimir Putyin elnök – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában. Peszkov közölte, hogy a felek külügyi vonalon felvették a kapcsolatot Moszkvával. – Természetesen az elnök kész közvetítő szerepet játszani a tagállamok között felmerülő éles problémák megoldásában. Ezt nemegyszer és hatékonyan bebizonyította már – mondta Peszkov. (MTI)