Az iráni atomalkura is rányomja bélyegét az izraeli–palesztin viszály

Teherán már nem bízik annyira Bécs semlegességében.

Az utolsó pillanatban törölte az elmúlt hétvégére időzített ausztriai látogatását Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, miután az osztrák kormány a diplomata vizitjét megelőző napon izraeli zászlókat vont fel a bécsi kancellária és az osztrák külügyminisztérium épületére, hogy így fejezzék ki Ausztria szolidaritását a Gázai övezetet uraló Hamász radikális szervezettel rakétaháborúba keveredett zsidó állammal. A perzsa állam diplomáciájának vezetője azért utazott volna Bécsbe, hogy tárgyalásokat folytasson egyebek mellett osztrák hivatali partnerével, Alexander Schallenberggel az iráni nukleáris programról szóló, 2015-ben – éppen az osztrák fővárosban – megkötött többhatalmi atomalku megmentésének lehetőségeiről. Az iszlám köztársaság és hat nagyhatalom (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) közötti atomalku értelmében Teherán vállalta atomprogramja korlátozását a gazdaságát sújtó nemzetközi szankciók fokozatos feloldása ellenében, azonban 2018-ban Donald Trump előző amerikai elnök kiléptette országát az egyezségből, és visszaállította az Irán elleni szankciókat. Erre válaszul a perzsa állam is fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásainak teljesítésével, így egyre emelte a dúsított urán tisztaságát, valamint második generációs centrifugákat és kaszkádokat telepített a natanzi urándúsítóba.

Joe Biden amerikai elnök megválasztásával ugyanakkor felvillant az atomalku megmentésének reménye, a demokrata politikus ugyanis kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok visszatérne a szerződéshez, amennyiben Irán feltételek nélkül betartja a megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Azonban Teheránnak is megvannak a maga feltételei, az iszlám köztársaság például a büntetőintézkedések azonnali felfüggesztését várná azért cserébe, hogy visszaüljön a tárgyalóasztalhoz. A tárgyalások mindenesetre április elején megkezdődtek Bécsben az amerikai és az iráni küldöttség között – noha csak közvetítéssel, az amerikaiakkal való közvetlen tárgyalást ugyanis Teherán elutasította. Ebben a huzavonában jelenthetett volna fordulópontot Zarif bécsi látogatása, a múlt héten felforrósodott izraeli–palesztin konfliktus ugyanakkor éket vert a felek közé.

– Ha a Hamász terrorszervezet több mint kétezer rakétát lő Izraelbe, akkor nem hallgatunk. Izrael biztonsága nem vitatható. Az Izraellel való szolidaritásunkat és annak vizuális kinyilvánítását nem fogjuk függővé tenni más államok diplomáciai látogatásaitól sem – reagált a helyzetre az osztrák külügyminiszter. A konfliktust egyébként az is fokozta, hogy Bécs éppen múlt pénteken döntött úgy, hogy terrorszervezetté nyilvánítja az Iránnal – a Hamászhoz hasonlóan – szoros kapcsolatban álló, libanoni székhelyű Hezbollahot. A síita szervezet katonai szárnya, az úgynevezett Dzsihád Tanács 2013 óta terrorszervezetnek minősül az Európai Unióban, az ugyanakkor továbbra is vita tárgya a tagállamok között, hogy hogyan kellene viszonyulni az Irán-barát szervezet politikai szárnyához.

Németország tavaly döntött úgy, hogy betiltja a szervezet minden tevékenységét német földön, s azóta így tett Észtország, Lettország, Litvánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Csehország és Szlovénia is.