Lukasenka Bidennel és Putyinnal tárgyalna a belarusz helyzetről

A német kormány szerint az elfogott ellenzéki újságírót beismerő vallomásra kényszerítik Minszkben.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 05. 26. 19:36
LUKASENKA, Aljakszandr
Minszk, 2021. május 26. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök (j) sajtótájékoztatót tart a minszki parlamentben 2021. május 26-án. Fehérorosz hatóságok egy nappal korábban leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát Minszkben és õrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó ellenzéki újságírót, valamint barátnõjét, Szofija Szapegát. MTI/AP/BelTA/Sergei Shelega Fotó: Sergei Shelega
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök ma meghívta Minszkbe Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy megvitassák a nemzetközi botrányt kiváltó belarusz helyzetet.

Vasárnap a belarusz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra szólították fel a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát. A gépen utazott Roman Protaszevics ellenzéki újságíró és aktivista is, akit a leszállás után őrizetbe vettek.

– Nyilvánosan szeretném meghívni őket, ha meg akarják vitatni Belarusz problémáit, utazzanak ide. Mindkettőjüket méltóan fogom fogadni, minden problémát megvitathatunk. Meghallgatom mindazt az undokságot is, amit Jen Psaki [a washingtoni Fehér Ház szóvivője] ír [Biden] számára, hogy előadhassa nekem. Őszinte beszélgetés lesz. Az pedig egyszerűen nevetséges, hogy Genfben Putyint Belarusz problémáiról oktassa – fogalmazott Lukasenka a parlamentben Biden és Putyin június 16-i genfi találkozójára utalva.

– Bár Putyin képben van, azt nem tudom, hogy Biden mit fog mondani Belaruszról. Valaki adjon neki legalább egy térképet, hogy tudja, hol van az ország

– tette hozzá a belarusz elnök.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök beszédet tart a minszki parlamentben május 26-án
Fotó: MTI/AP/BelTA/Sergei Shelega

Lukasenka hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy Putyin és Biden egy korábbi telefonbeszélgetésük során már egyszer megvitatták a belarusz fejleményeket, és az amerikai elnöknek szabadkoznia kellett. Mint mondta, a beszélgetés során Putyin felhozta a Lukasenka elmozdítására irányuló előkészületeket, amelyekhez a belarusz biztonsági szolgálatok szerint Washingtonnak is köze lehetett.

Biden hétfőn a nemzetközi jogi normák nyílt megsértésének és gyalázatos incidensnek nevezte Belarusz akcióját. Az Európai Tanács a hétfői csúcstalálkozóján pedig úgy döntött, hogy megtiltja a belarusz légitársaságok járatainak az uniós légtér és az uniós repülőterek használatát. Brüsszel egyben azt ajánlotta az európai fuvarozóknak, hogy gépeik ne használják a belarusz légteret.

A Kreml nem vár mindenre megoldást az első Putyin–Biden-csúcstól

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette: Putyin pénteken Szocsiban fogadja majd Lukasenkát. Mint mondta, a két elnök munkatalálkozóján, amelyet még a Ryanair-incidens előtt beterveztek, gazdasági ügyek, egyebek között a belarusz államadósság kérdése kerülhet terítékre.

Peszkov a minszki Ryanair-incidensről szólva azt hangoztatta, hogy nem érzi a szándékot az Európai Unió részéről az ügy tisztázására. Közölte, hogy Moszkva nem cáfolja Lukasenka verzióját a történtekről, miszerint a gép ellen terrortámadást kilátásba helyező üzenet Svájcból érkezett.

A svájci külügyminisztérium ma közölte: nem tud semmiféle pokolgépes fenyegetésről, amely indokolhatta volna, hogy Lukasenka elnök utasítására leszállásra kényszerítsék a Ryanair járatát, és ennek megfelelően nem is kommunikáltak a belarusz hatóságokkal hasonló ügyben.

KGB: Protaszevics vallomást tesz

– Protaszevics beismerő vallomást tesz, megnevezve a belarusz aknamunka szponzorait, a végrehajtás módszereit, a háttérben álló politikusokat, biztonsági szolgálatokat és szervezeteket. Ígérem, hamarosan mindenről részletesen beszámolunk – mondta közben az őrizetbe vett újságíróról ma Ivan Tertelj, a helyi állambiztonsági szolgálat (KGB) elnöke. Tertelj beszélt arról is, hogy Protaszevics korábban zsoldosként szolgált a Donyec-medencei konfliktusban ukrán oldalon részt vevő Azov ezredben, s az ott szerzett tapasztalatait aktívan hasznosította Belarusz ellen.

– Tömeges zavargások szervezőjeként a közemberek és a rendvédelmi szervek tagjainak életét és egészségét veszélyeztette.

Egy olyan internetes portál vezetője, amelyet törvényhozásunk szélsőségesnek nyilvánított – tette hozzá.

Andrij Bileckij, az Azov ukrán önkéntes alakulat alapítója azonban úgy nyilatkozott, hogy Protaszevics nem harcolt a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, hanem újságíróként járt a kelet-ukrajnai válságövezetben.

Prataszevics egy hétfőn közzétett felvételen azt állítja, hogy minszki fogságában a lehető legkorrektebben és a törvényeknek megfelelően bánnak vele, és közölte azt is, hogy beismerő vallomást tesz majd tömeges zavargások szervezésének tényállásában.

A német kormány szerint ugyanakkor a belarusz hatóságok erőszakkal kényszerítették ki az ellenzéki aktivista vallomását. Steffen Seibert kormányszóvivő mai berlini tájékoztatóján elmondta:

a német kormány a lehető leghatározottabban elítéli azt is, hogy a hatalom birtokosai Belaruszban visszataszító módon, nyilvánosan parádéztatják a foglyukat, akinek az arcán sminkkel fedik el az ütések és bántalmazások nyomait.

A belarusz kormány sajtóirodája által közreadott videófelvételről készített kép Roman Protaszevicsről
Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz kormány sajtóirodája

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.