– Svájcból érkezett a figyelmeztető üzenet arról, hogy a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó múlt vasárnapi járatának fedélzetén pokolgép van
– jelentette ki szerdán a minszki parlamentben Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, hozzátéve, hogy az üzenetet egy időben kapta meg a minszki, az athéni és a vilniusi repülőtér is. Az államfő most reagált először nyilvánosan a nemzetközi botrányt kavaró incidensre.

Fotó: MTI/AP/BelTA/Sergei Shelega
Az államfő elmondta, a belarusz hatóságok jogszerűen jártak el, a repülőgép útját az asztavjeci atomerőmű közelében változtatták meg. Lukasenka felvetette, mi lett volna, ha hirtelen teljes riadókészültségbe kellett volna hozni az atomerőmű biztonsági rendszereit? Megismételte továbbá azt a korábbi minszki állítást, hogy a repülőgép személyzete maga döntött úgy, hogy leszáll a belarusz fővárosban, és elutasította azt a feltételezést, hogy a pilótákat belarusz MiG–29-es vadászgépek kényszerítették leszállásra. Május 24-én Artyom Szikorszki, a belarusz közlekedési minisztérium légi közlekedési osztályának igazgatója azt mondta, hogy a repülőgépet ért fenyegetés a minszki repülőtér elektronikus postafiókjába érkezett. A levél angol nyelvű volt, szerzői a palesztin Hamász szervezet katonáinak nevezték magukat, és azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják a gépet, ha Izrael nem hagyja abba a palesztinok lakta Gázai övezet lövetését. A Hamász kedden azonban közölte, hogy nem volt köze az incidenshez.
– A nemzetközi jog minden szabálya szerint jogszerűen jártam el, az embereket védve
– magyarázta az államfő, hozzátéve: amint a gép legénységét értesítették a fenyegetésről, a pilóták kikérték a légitársaság tulajdonosainak, valamint a vilniusi repülőtér tanácsát is, és a minszki leszállás mellett döntöttek.

Fotó: Flightradar24.com
Lukasenka továbbá azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy hibrid háborút indított a posztszovjet ország ellen azzal, hogy már nem a zavargások megszervezésén, hanem az állam teljes megfojtásán van a hangsúly. Az államfő feltehetőleg így reagált a brüsszeli szankciók bevezetésére, melyek többek közt a belarusz légtér kikerülését is jelentik a nemzetközi légitársaságok számára. A világjárvány tavalyi kirobbanása előtt 325 ezer járat használta a kelet-európai állam légterét, ami évi 50-70 millió dolláros bevételt jelenthetett a kormánynak. Az államfő hangsúlyozta:
Mielőtt bármilyen hirtelen döntésre sor kerülne, jusson eszükbe, hogy Belarusz Európa közepe, és ha valami itt kitör a jövőben, az egy újabb „jeges” háború lesz.