„Nem akarunk több időt vesztegetni”

Az ENSZ égisze alatt, Görögország, Törökország és az Egyesült Királyság részvételével április utolsó hetében újabb tárgyalásokat tartottak Genfben a több mint fél évszázados ciprusi konfliktus rendezéséről. Miután a tavalyi választásokon az Észak-ciprusi Török Köztársaságban a kétállami megoldást szorgalmazó elnök került hatalomra, várható volt, hogy a török ciprióták új megközelítéssel érkeznek. A kétnapos találkozón végül ezúttal sem sokat közeledtek az álláspontok. Az észak-ciprusi külügyminisztert, Tahsin Ertuğruloğlut a genfi egyeztetésről, a rendezés feltételeiről, az Európai Unió szerepéről, a háború esélyeiről kérdeztük.

Tahsin Ertuğruloğlu észak-ciprusi külügyminiszter. Forrás: TRNC Foreign Ministry

– Miért változna most a nemzetközi közösség hozzáállása, miért ismerné el bárki a függetlenségüket?

– Eddig a folyamatban lévő tárgyalások miatt nem is kerestük aktívan, hogy elismerjenek. Most is annyit kérünk, hogy ismerjék el, az Észak-ciprusi Török Köztársaság nemzetközileg egyenlő fél. Mi nem a függetlenséghez kötjük a tárgyalásokat! Csak ahhoz, hogy tegyék a helyzetet kiegyenlítetté! Más szavakkal: a tárgyalások elkezdődhetnek egy elismert görög ciprusi állam és egy nem elismert török ciprusi állam között is. De azt le kell szögezni, hogy a tárgyalások két egyenlő fél között zajlanak. A probléma gyökere, hogy a görög ciprusiak úgy viselkednek, mint az ország egyetlen és legitim képviselői. Amíg ez így van, ugyan miért alkudoznának velünk? Még mi sem számítunk arra tőlük, hogy maguktól változtassanak. Nincs rá okuk. A nemzetközi közösség felelőssége lenne rákényszeríteni őket. Pontosan erre hívtuk fel a figyelmet Genfben is. Hangsúlyoznám: az, hogy nem ismernek el, még nem jelenti azt, hogy nem létezünk! Előbb-utóbb aztán a függetlenségünk is napirendre kerül. Ez elkerülhetetlen.

– Sokáig Magyarország is részt vett az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójában. Szükség van még a kéksapkásokra?

– Nem hinném. Nagyon hálásak vagyunk néhány hozzájáruló országnak, amiért segítettek a török ciprusiaknak. Ugyanakkor emlékeztetnék arra is, hogy az ENSZ békefenntartói 1964 óta vannak a szigeten, a török ciprióták tömeges meggyilkolását, kínzását, elűzését mégsem akadályozták meg. Az egyetlen alkalom, amikor feladatuknak érezték a beavatkozást, 1974-ben volt, a török csapatok érkezésekor. Addig semmit nem tettek. Egyedül a török hadsereg volt képes megóvni minket. Csak az ő érkezésük óta érezzük magunkat biztonságban, azóta nem kell félnünk a görög cipriótáktól. A török katonai jelenlét a visszatartó erő a szigeten, nehogy újabb atrocitások történjenek.

– Mi történne, ha a török erők távoznának? Kitörne a háború?

– Természetesen. Az egyetlen dolog, ami meggátolta, hogy Ciprus görög szigetté változzon, a török katonaság jelenléte. És éppen ezért a görög ciprusiak legfőbb követelése a török erők távozása. De kérdezem én: ha nem forralnak semmit, miért tartanak a török katonáktól? Ha elmennének, Ciprus is Krétává változna. Látogassa meg Krétát, egyetlen törököt sem fog találni az egész szigeten! Mind elmenekültek, és ugyanez történne itt is. Törökország nem megszálló erő, nincs szüksége több területre, már így is elég nagy ország. Egyedül bennük bízunk, csak ők tudják garantálni a biztonságunkat. Már bizonyították, hogy bármi áron megvédenek minket. Az Európai Unióból inkább nem kérünk, láttuk, mi történt Boszniában. A török erők jelenléte nem képezi vita tárgyát.

A konfliktus háttere

Ciprus 1960-ban nyerte el függetlenségét, a hatalmon a sziget görög és török lakossága az alkotmányban lefektetett szabályok szerint osztozott, a britek megtarthattak néhány katonai bázist. Azonban a görög katonai junta támogatásával a görög ciprióták 1974-ben államcsínyt kíséreltek meg. Ekkor a török ciprióta lakosság védelmében a török haderő beavatkozott, a sziget északi felét, területének mintegy 37 százalékát megszállta. 1983-ban kikiáltották a független Észak-ciprusi Török Köztársaságot, melyet azonban kizárólag Törökország ismer el. A befagyott konfliktus 2004-ben került legközelebb a rendezéshez, de akkor a referendumon a görög ciprióták visszautasították az ENSZ béketervét. Területi vitájuk ellenére a görög ciprióták ebben az évben felvételt nyertek az Európai Unióba. Legutóbb 2017-ben futottak neki ismét komolyabban a tárgyalásoknak, sikertelenül. Magyarországon 2014 óta működik észak-ciprusi külképviselet.