Újra egyedül maradt Olaszország a bevándorlás kérdésével

Az olasz segélykérés süket fülekre talált: az uniós tagállamok belső kríziseikkel vannak elfoglalva.

2021. 05. 27. 16:35
Pozallo, 2021. május 21. Illegális bevándorlók érkeznek a szicíliai Ragusa közelében fekvõ Pozallo kikötõjébe 2021. május 21-én. A Sea Eye német szervezet migránsok szállítására specializálódott hajója több mint 400 illegális bevándorlóval, köztük 150 kiskorúval futott be a dél-olaszországi kikötõbe, akiket az utóbbi napokban a Földközi-tengeren vett a fedélzetére. MTI/EPA/ANSA/Francesco Ruta Fotó: Francesco Ruta
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehéz nyár elé néz Olaszország. A Földközi-tenger migrációs útvonalán érkező tömegek fogadását újra egyedül kell megoldania, a tagországok együttműködése nélkül kell megküzdenie a bevándorlás problémájával. Az olaszok minden reményüket a nagy presztízsű Mario Draghi kormányfőbe vetették, mégis csalódniuk kellett.

Üres kézzel tért vissza az olasz miniszterelnök az európai tagállamok csúcstalálkozójáról, ahová többek között abban a reményben indult, hogy az országára nehezedő migrációs krízisre közös európai megoldást találjanak.

Az öt órán át tartó találkozón csak húsz perc jutott a kérdésre, valódi megoldás keresésére még csak próbálkozás sem volt. A tagállamok nem mutattak hajlandóságot a szolidaritásra és a közös teherviselésre. A világjárvány által meggyengített államok mindegyike a belső nehézségeivel van elfoglalva, senki sem kockáztatja saját belpolitikai egyensúlyát – vonják le a következtetést csalódottan az olasz napilapok az uniós csúcstalálkozó eredményeiről.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői második napi tanácskozásának végén Brüsszelben május 25-én. Fotó: MTI/EPA/AP/Olivier Matthys

– Nem egy újabb európai megállapodás jelenti a megoldást az Itáliára nehezedő migrációs krízisre

– jelenti ki szkeptikusan Susanna Ceccardi, a Liga európai parlamenti képviselője.

– Máshol kell kiutat keresni. Aki a határok védelmét és az ártatlan életek megmentését tartja szem előtt, annak az érkező hajókat kell leállítania, ahogyan azt belügyminiszterként Matteo Salvini tette. A Ylva Johansson belügyi uniós biztos által javasolt önkéntes újraelosztás is kudarcra van ítélve, mivel a tagországok csak a menedékre jogosultakat fogadják, melynek elbírálása hosszadalmas és költséges. A többiek összetett problémáiról, a visszatoloncolásokról Olaszországnak kell gondoskodnia. A 2019 és 2021 között érkezett 44 300 személyből 990-et vettek át a tagországok. Ez az érkezők 2,2 százalékát jelenti – rántotta le a leplet a máltai egyezmény eredménytelenségéről az Il Giornale napilap hasábjain a Liga képviselője.

– Frusztráló, hogy nem sikerül egyetlen lépést sem előre haladnunk

– nyilatkozta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az ANSA hírügynökségnek.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke
Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

A tagállamok hozzáállása változatlanul egocentrikus, a bevándorlók pedig meg nem érdemelt bánásmódban részesülnek

– sürgetett humánusabb hozzáállást és együttműködést a parlament elnöke. Olaszország közös teherviselésre és szolidaritásra tett felszólítása azonban süket fülekre lelt. A tagállamok távolságtartására Christopher Hein, a római Luiss Guido Carli Egyetem politikai tudományokkal foglalkozó professzora ad magyarázatot.

– Nem csak Lampedusa létezik. A Kanári-szigeteken, a görög szigeteken és a balkáni útvonalon is megugrott a migrációs nyomás. Spanyolország, Málta, Görögország és Ciprus is hasonló helyzetben van

– indokolja a professzor a kontinens peremén lévő tagállamok távolmaradását. Németországban és Franciaországban választási kampány alatt senki nem vállalja fel szívesen a migrációhoz hasonló kényes témákat, és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek sem sikerült még megemésztenie a madridi vereséget. A nehézségektől terhes történelmi pillanatban minden tagország saját belső érdekeinek védelmével van elfoglalva. Az olaszok azonban továbbra is abban reménykednek, hogy a június 24–25-én esedékes legközelebbi brüsszeli csúcstalálkozóról nagyobb sikerrel tér majd vissza Mario Draghi.

Mario Draghi olasz miniszterelnök a demográfiai válságról rendezett római konferencián május 14-én. Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.