Vucsics: Horvátország még inkább megalázná Szerbiát

Zágráb horvát katonai tábor létrehozását jelentette be Koszovóban, később visszakoztak.

Belgrád, 2021. április 23. Aleksandar Vucic szerb elnök beszél a Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatot tárgyalást követõ sajtóértekezleten Belgrádban 2021. április 23-án. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic

Szerbia jó viszonyt akar ápolni minden környező országgal, ám Horvátország lépései és kijelentései nem éppen a tiszteletet fejezik ki Szerbia iránt

– mondta Alekszandar Vucsics szerb elnök Horvátország azon bejelentésére reagálva, hogy katonai tábort létesít Koszovóban.

Gordan Grlić-Radman horvát külügyminiszter csütörtöki pristinai látogatása alkalmával jelentette be, hogy a nagyobb biztonság érdekében hoznak létre katonai tábort Koszovóban, amely 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. Belgrád továbbra is saját területének tekinti Koszovót.

– Koszovó és Horvátország hagyományosan két baráti ország, nagyon jó kapcsolatot ápolnak egymással

– hangsúlyozta Gordan Grlić-Radman, emlékeztetve: Zágráb az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét. A horvát külügyminiszter azonban egy nappal később pontosította, illetve cáfolta azon kijelentését, miszerint katonai tábort hoznak létre.

A szerb államfő mindenesetre keményen reagált.

– Azért hoztak ilyen döntést, hogy még inkább megalázzák Szerbiát. Megkaptuk az üzenetet, és megértettük

– közölte Alekszandar Vucsics. A szerb külügyminiszter, Nikola Szelakovics pedig abszurdnak és hisztérikusnak nevezte Horvátország bejelentését, mondván: az vádolja meg Szerbiát agresszív nemzetállami törekvésekkel, aki éppen Szerbia területére telepít katonai erőket.

Az elmúlt napokban nem ez volt az első éles szóváltás Belgrád és Zágráb között Koszovó kapcsán. Ivica Dacsics, a szerb parlament elnöke fegyvertársaknak nevezte Horvátországot és Koszovót múlt vasárnap, arra reagálva, hogy Zágráb támogatásáról biztosította a Koszovói Biztonsági Erők (KSF) átalakítását hadsereggé, és segítséget is felajánlott ehhez.

– Nincs ebben semmi új. Ők fegyvertársak, minden háborúban azok voltak, az első és a második világháborúban is. Az emberiség nagy részével álltak szemben

– mondta Dacsics, utalva arra, hogy sok albán politikus és szakadár harcolt a horvát hadseregben.

A koszovói parlament 2018 végén fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyekkel összhangban a KSF néhány év alatt hadsereggé alakul át. A NATO, az Európai Unió és Belgrád is bírálta a koszovói lépést, mert az 1998–1999-es koszovói válság lezárását követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatában kimondta, hogy az akkor még Jugoszlávia részének tekintett Koszovóban kizárólag nemzetközi békefenntartó haderő tartózkodhat.

Eddig a koszovói biztonsági erők hatvan tagja kapott továbbképzést Horvátországban, és Zágráb két helikopterrel és 34 katonával vesz részt a NATO vezette koszovói békefenntartó műveletben (KFOR) – jelezte Mario Banožić horvát védelmi miniszter április 30-án, amikor Zágrábban fogadta koszovói kollégáját.

– A KFOR-művelet különösen fontos Horvátországnak, mert közvetlen szomszédságunkban van, de az egész térség stabilitása szempontjából jelentőséggel bír

– hangoztatta Gordan Grlić-Radman.

A helyzet stabil, de törékeny. – Azt nem mondanám, hogy Koszovó puskaporos hordó. Jó néhány éve nem volt olyan biztonsági kihívás, amit ne tudtak volna kezelni a helyi rendfenntartó erők. Szerencsére erőszakos cselekmény sem volt nagyon régóta – mondta nemrég lapunknak Kajári Ferenc magyar dandártábornok, aki ősztől átveszi a parancsnoki feladatokat a koszovói békefenntartó művelet élén. – A helyzet stabil, de törékeny. Bármikor kialakulhat olyan szituáció, hogy a mélyen gyökerező ellentétek hirtelen kiéleződnek, bár erre utaló jelek egyelőre nincsenek. A belső feszültség még szükségessé teszi a jelenlétet – mondta Kajári Ferenc. A KFOR-ban a 27 résztvevő ország közül a harmadik legnagyobb hozzájáruló Magyarország, 432 fővel, de a magyar állomány körülbelül hatszáz főre fog bővülni.