Az argentin elnök szerint a brazilok a dzsungelből jöttek

Visszafelé sült el Alberto Fernández argentin elnök bókja az európaiaknak.

2021. 06. 10. 10:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A mexikóiak az indiánoktól, a brazilok a dzsungelből jöttek. De mi, argentinok hajókról, a hajók pedig Európából – próbált szellemeskedni Alberto Fernández argentin elnök, mikor a minap Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt fogadta. A baloldali argentin politikus azt próbálta bizonygatni, hogy ő olyasvalaki, aki hisz Európában, a bók viszont éppen visszafelé sült el. A televízióban is közvetített beszéde óriási felháborodást kavart a közösségi médiában, majd a diplomáciában.

„SELVA”, azaz dzsungel, írta például minden további kommentár nélkül Twitterén Jair Bolsonaro brazil elnök, egy kép kíséretében, melyen őslakosok gyűrűjében szerepel.

 

– Már kezdem érteni, hogy a II. világháború után a náci háborús bűnösök miért Argentínába menekültek

– szúrt oda Ciro Nogueira brazil szenátor is.

Nem csoda, hogy alig néhány órával rosszul választott szavai után Alberto Fernández már nem győzött bocsánatot kérni. „A XX. század első felében több mint ötmillió bevándorlót fogadtunk, akik az őslakosokkal együtt éltek. Büszkék vagyunk a sokszínűségünkre. Nem akartam senkit megbántani, de elnézést kérek, ha mégis megtörtént” – szabadkozott a Twitteren.

Alberto Fernández agentin elnök
Fotó: Reuters/Agustin Marcarian

Az argentin elnök egyébként azt állította, hogy Octavio Paz mexikói költőtől kölcsönözte gondolatait. Valójában azonban az irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett író úgy fogalmazott, „a mexikóiak az aztékoktól, a peruiak az inkáktól, az argentinok a hajókról származnak”. Később vélhetően ennek hatására egy Lito Nebbia nevű argentin zenész írta dalszövegében az államfő által is idézett sorokat.

Szakértők siettek arra is rámutatni, hogy Alberto Fernández állítása tényszerűen sem állja meg teljesen a helyét. Igaz ugyan, hogy 1850 és 1950 között Argentína az Egyesült Államok után a második legkedveltebb célpont volt, európai bevándorlók millióit fogadta, főként Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, és ez idő alatt megduplázta népességét.

Azonban természetesen már az első gyarmatosítók XVI. századi érkezése előtt is éltek őslakosok a területen, akik leszármazottjai a mai napig őrzik identitásukat.

A legutóbbi, 2010-es népszámlálási adatok szerint az országban közel egymillió ember, a teljes népesség több mint két százaléka vallotta magát őslakosnak, genetikai vizsgálatok pedig azt bizonyították, hogy minden második argentin ereiben csörgedezik őslakos vér legalább az egyik szülői ágról.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.