Az éhínségre a még több kommunizmus Kim Dzsong Un válasza

Nyíltan beszélt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető országa élelmiszer-ellátási nehézségeiről, amiket a tavalyi tájfun és a járványkezelés okozott. A természeti károk miatt a kukorica ára a duplájára nőtt az országban a pandémia kitörése óta. Az ENSZ szerint sürgősen kezelni kell az élelmezési nehézségeket, ennek hiánya ősszel komoly éhínséget okozhat.

Phenjan, 2021. június 16. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un elsõszámú észak-koreai vezetõ, a Koreai Munkapárt fõtitkára elnököl a párt központi bizottságának plenáris ülésén Phenjanban 2021. június 15-én. MTI/AP/KCNA Fotó: -

– A párt vezetőinek le kell vonniuk a tanulságokat az év első felében feltárt hibákból, eszménk szem előtt tartása mellett. A pártkongresszus egy kiváló alkalom a bizalom elmélyítésére, és hogy nagyobb tudatossággal teljesíthessük felelősségeinket és kötelezettségeinket – mondta Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Koreai Munkapárt nyolcadik központi bizottsági ülésén pénteken.

Az ország vezetője arra kérte a párt főbb tisztségviselőit, hogy viselkedjenek igazi forradalmárként, akik „bármilyen nehéz körülmények között elfogadják és végrehajtják a párt Központi Bizottságának döntéseit”. Kim az ország tisztviselőihez fordulva arról is beszélt:

önfeláldozó szocialistaként példát kell mutatniuk, és ösztönözniük kell a hitüket vesztett hétköznapi embereket, hogy azok visszatérhessenek a kommunista utópia jövőjének építéséhez.

Kim Dzsong Un bírálatának és a jövőbeni célok megfogalmazásának apropója az észak-koreai „feszült” élelmezési helyzet volt. Ahogy arról korábban már lapunk is beszámolt, Kim szerint a járványnak és a tavalyi tájfunnak tudhatók be a jelenlegi élelmezési nehézségek. A természeti csapás miatt a mezőgazdasági szektor nem tudta teljesíteni a gabonatermelési tervet, és ezt a járványügyi korlátozások tovább súlyosbították. Mindezek ellenére az ország gazdasága az év első felében javult, az ipari termelés egy év alatt 25 százalékkal nőtt.

A rossz élelmezési helyzet egyik fő oka a tavalyi tájfun és az azt követő áradások voltak, amelyek mintegy negyvenezer hektár termőterületet és közel 17 ezer otthont pusztítottak el. A földek zömén rizst és kukoricát termesztettek, amelynek néhol a fele teljesen tönkre ment. Noha a rizs a preferált termék az észak-koreaiak körében, de a kukorica az olcsósága miatt gyakran fogyasztott termék. Jelenleg a beszűkült kínálat, de az állandó kereslet miatt egy kiló kukorica 2500 wonba kerül (körülbelül 830 forint) – februárban 3100 won felett is járt –, ami megközelítőleg a duplája a 2019. végi értéknek.

A rizs ára jóval ingadozóbb – jellemzően 4000 és 6000 won körül –, de a fővárosban, Phenjanban most a legmagasabb 2020 decembere óta.

Tovább rontja az észak-koreai mezőgazdaság helyzetét a jó minőségű trágya beszerzésének nehézsége, ami jelentősen növelni tudná a terméshozamot. A probléma régóta fennáll, de Kim Dzsong Un 2014-ben valós megoldás helyett csupán arra biztatta az agráriumban dolgozókat, hogy „keressenek könnyen elérhető alternatívákat”. A KCNA állami hírügynökség által közzétett levélben az ország vezetője akkor azt tanácsolta, hogy használjanak állati és emberi ürüléket vagy komposztot a talaj megműveléséhez.

2020 februárjában az addig korlátozott trágyaimportot és az egyéb termékek behozatalát felfüggesztették a koronavírus miatt.

Kim Dzsong Un 2020 elején lezárta országa határait Kínával és Oroszországgal szemben, a koronavírus országon kívül tartása érdekében. Mivel az észak-koreai egészségügyi rendszer rendkívül elmaradott, így az nem tudott volna megküzdeni a járvány kihívásaival. A lezárt határok azonban az élelmiszersegélyeknek is megálljt parancsoltak. Az ország legnagyobb élelmiszer-segélyezője Kína, ahonnan nyolcvan százalékkal csökkent az élelmiszer-ellátás a pandémia kezdete óta. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a korlátozások miatt a segélyszervezetek működése minimális az országban, ezért körülbelül két-három hónapnyi élelmiszer-ellátmány hiányzik az országból.

„Amennyiben Észak-Korea nem fedezi ezt a hiányt a piacról vagy élelmiszersegélyből, úgy augusztus és október között a lakosság komoly éhínséggel nézhet szembe”

– derül ki a jelentésből.

Fontos kérdés lehet az, hogy a korábban is élelmezési nehézséggel küzdő ország vezetője miért pont most beszél ennyire nyíltan az országát sújtó problémákról. Az észak-koreai állami média említést tett arról, hogy Kim Dzsong Un elemzi „az új amerikai adminisztráció köztársaságunkra vonatkozó politikai terveit”, és dolgoznak a jövőt esetlegesen érintő „célzott stratégiai és taktikai válaszlépésekről”. A KCNA szerint ezért nem lenne meglepő, ha Phenjan és Washington közeledne egymás felé, amit az észak-koreai vezető lágyabb és pozitívabb nyelvhasználata miatt szakértők is elképzelhetőnek tartanak.