Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– A Belarusz ellen elrendelt újabb nyugati szankciók visszaütnek, a válaszintézkedések negatívan fogják érinteni a büntető országok állampolgárainak és vállalatainak az érdekeit
– közölte a minszki külügyminisztérium kedden. A tárca szerint a Nyugat szándékosan romboló tevékenységet folytat a belarusz lakosság ellen, ami majdhogynem gazdasági háború meghirdetésével ér fel. A külügyminisztérium egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a nyugati partnerek a párbeszéd és együttműködés helyett továbbra is előnyben részesítik az ellenséges tevékenységeket, így a nyomásgyakorlást és a büntetőintézkedéseket Belarusszal szemben. Korábban Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő is bejelentette, hogy az újabb uniós szankciókra országa „kemény válaszreakciót” fog adni.
Az Európai Unió, Kanada, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is szankciókat vezetett be hétfőn a Ryanair járatának májusban történt minszki kényszerített leszállása és a fedélzeten utazó belarusz ellenzéki aktivista, Roman Protaszevics őrizetbe vétele miatt. A szankciók befolyásos üzletembereket, bírókat, ügyészeket, minisztereket, egyetemi vezetőket, köztisztviselőket és újságírókat is érintenek.
A nyugati szövetségesek feketelistájára került a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka fia és annak felesége, valamint nyolc állami, illetve állami támogatást élvező szervezet és vállalat. A negyedik szankciós csomaggal együtt így már összesen 166 személy és 15 cég került az EU céltáblájába.
Az egyik vállalat az állami tulajdonú BelAZ, a világ egyik legnagyobb teherautó-gyártója. A jegyzékbe vetteknek befagyasztják az uniós vagyoni eszközeit, tilos pénzeszközöket rendelkezésükre bocsátani, illetve nem utazhatnak az Európai Unió területére.
– A szankciók célja nyomást helyezni a belarusz politikai vezetésre, hogy az valódi párbeszédet kezdeményezzen a társadalom széles köreivel és mellőzze az elnyomás politikáját
– nyilatkozták hétfőn az EU külügyminiszterei. – Egységesen hívjuk fel a belarusz rezsim figyelmét, hogy vessen véget népe elnyomásának, valamint csalódottságunkat fejezzük ki, amiért az ország vezetése felhagyott az emberi jogi kötelezettségeivel, a demokratikus elvek betartásával és a nemzetközi közösséggel való kapcsolattartással – írták a közleményben.
– Ez egy támadás volt a demokrácia, a szólásszabadság és az európai szuverenitás ellen. Erős válaszokat fogunk adni erre a felháborító tettre
– reagált május végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szankciókat kiváltó esetre. Mint lapunk is beszámolt róla, a Ryanair légitársaság gépe Athénből haladt Vilniusba, amikor Belarusz felett a helyi hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra szólították fel. A gépen utazott Roman Protaszevics ellenzéki újságíró, a Belaruszban szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztője is, akit barátnőjével együtt a leszállás után őrizetbe vettek. A repülőgép ellenőrzése után a bombáról szóló információ nem igazolódott. Az EU az esetet követőn megtiltotta a belarusz gépeknek az EU repterein való leszállását, és arra kért minden, a térségen átrepülő gépet, hogy kerülje el a belarusz légteret.
A 2020 augusztusában megrendezett, vitatott tisztaságú elnökválasztás után elmenekült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető a szankciók kapcsán örömének adott hangot, s leszögezte:
„Megálljt kell parancsolni az országomban történteknek. Nem akarunk Észak-Koreává válni.”
A politikus egy ötödik szankciós csomag szükségességéről is beszélt. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem zárta ki ennek lehetőségét, mondván: „Csak így befolyásolhatjuk azt, ami az országban történik.”
Az uniós szankciók ellensúlyozására Aljakszandr Lukasenka egy másfél milliárd dolláros (körülbelül 450 milliárd forintos) hitelösszegben állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ország stabilitásának fenntartása érdekében. A hitelkeretből ötszázmillió dollárt már tavaly októberben lehívott a belarusz politikus, ugyanennyit pedig június végén hívhat le.
Az EU először 2004-ben, majd a 2020. augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztás után vezetett be szankciókat Minszk ellen. Az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenkát az ellenzék és a külföldi államok jelentős része választási csalással vádolta meg. Belaruszban és különösen a fővárosban, Minszkben az események hatására hónapokig tartó tüntetések kezdődtek, amelyeket a rendőrség a vádak szerint erőszakkal vert le. Sokakat előállítottak, rengetegen megsérültek és ketten életüket is vesztették. A tüntetések a mai napig tartanak, igaz jóval kisebb részvétellel. Úgy tűnik, a tüntetések kezdeményezését a nők vették át, lévén ellenük a rendőrök kevésbé lépnek fel harciasan.
Cenzúrákkal igyekezett a Facebook elhallgattatni a politkusokat.
Magyarországról szavaznak ma az Európai Parlamentben.
Gál Kinga aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy lángba borul az egész Közel-Kelet.
A Ruang vulkán kedd este óta legalább hétszer tört ki.
Magyar Péter baklövésén röhög az internet
Karácsony Gergelyt nem érdeklik a budapesti utasok
Gyereknevelés mellett főállás? Majoros Hajni kitálalt, miért nem ment vissza dolgozni
Kuleba bevitte a kegyelemdöfést az elmenekült hadköteles férfiaknak + videó
Nagyot fog zuhanni az üzemanyag ára, ekkor várható
Magasabb kamatozásra vált a Bónusz Magyar Állampapír
Hugh Grant elárult pár titkot a közelgő Bridget Jones-filmről
Halálosan megfenyegették a Forma-1-es pilótát
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Ennyi az ukránok embervesztesége az oroszok szerint
Brutális, akár 43 fok feletti kánikulára és pusztító viharokra készülhetünk hazánkban is
Cenzúrákkal igyekezett a Facebook elhallgattatni a politkusokat.
Magyarországról szavaznak ma az Európai Parlamentben.
Gál Kinga aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy lángba borul az egész Közel-Kelet.
A Ruang vulkán kedd este óta legalább hétszer tört ki.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Cenzúrákkal igyekezett a Facebook elhallgattatni a politkusokat.
Magyarországról szavaznak ma az Európai Parlamentben.
Gál Kinga aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy lángba borul az egész Közel-Kelet.
A Ruang vulkán kedd este óta legalább hétszer tört ki.
Az Egyesült Államok várhatóan felveti majd a Dél-kínai-tengerrel, az orosz–ukrán háborúval és a közel-keleti válsággal kapcsolatos aggályait.
A Politico hírportálnak az sincs ínyére, hogy Trump véget vetne az orosz–ukrán háborúnak.
Marija Zaharova szerint hibrid háborúra készülnek Oroszország ellen.
It is time to elect new leaders in Brussels, Hungary's prime minister says.
Magyarok klubjai is érintettek, már dátum is van, amikor előbújhatnak a homoszexuális labdarúgók.
A Ruang vulkán kedd este óta legalább hétszer tört ki.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
