Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– A Belarusz ellen elrendelt újabb nyugati szankciók visszaütnek, a válaszintézkedések negatívan fogják érinteni a büntető országok állampolgárainak és vállalatainak az érdekeit
– közölte a minszki külügyminisztérium kedden. A tárca szerint a Nyugat szándékosan romboló tevékenységet folytat a belarusz lakosság ellen, ami majdhogynem gazdasági háború meghirdetésével ér fel. A külügyminisztérium egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a nyugati partnerek a párbeszéd és együttműködés helyett továbbra is előnyben részesítik az ellenséges tevékenységeket, így a nyomásgyakorlást és a büntetőintézkedéseket Belarusszal szemben. Korábban Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő is bejelentette, hogy az újabb uniós szankciókra országa „kemény válaszreakciót” fog adni.
Az Európai Unió, Kanada, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is szankciókat vezetett be hétfőn a Ryanair járatának májusban történt minszki kényszerített leszállása és a fedélzeten utazó belarusz ellenzéki aktivista, Roman Protaszevics őrizetbe vétele miatt. A szankciók befolyásos üzletembereket, bírókat, ügyészeket, minisztereket, egyetemi vezetőket, köztisztviselőket és újságírókat is érintenek.
A nyugati szövetségesek feketelistájára került a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka fia és annak felesége, valamint nyolc állami, illetve állami támogatást élvező szervezet és vállalat. A negyedik szankciós csomaggal együtt így már összesen 166 személy és 15 cég került az EU céltáblájába.
Az egyik vállalat az állami tulajdonú BelAZ, a világ egyik legnagyobb teherautó-gyártója. A jegyzékbe vetteknek befagyasztják az uniós vagyoni eszközeit, tilos pénzeszközöket rendelkezésükre bocsátani, illetve nem utazhatnak az Európai Unió területére.
– A szankciók célja nyomást helyezni a belarusz politikai vezetésre, hogy az valódi párbeszédet kezdeményezzen a társadalom széles köreivel és mellőzze az elnyomás politikáját
– nyilatkozták hétfőn az EU külügyminiszterei. – Egységesen hívjuk fel a belarusz rezsim figyelmét, hogy vessen véget népe elnyomásának, valamint csalódottságunkat fejezzük ki, amiért az ország vezetése felhagyott az emberi jogi kötelezettségeivel, a demokratikus elvek betartásával és a nemzetközi közösséggel való kapcsolattartással – írták a közleményben.
– Ez egy támadás volt a demokrácia, a szólásszabadság és az európai szuverenitás ellen. Erős válaszokat fogunk adni erre a felháborító tettre
– reagált május végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szankciókat kiváltó esetre. Mint lapunk is beszámolt róla, a Ryanair légitársaság gépe Athénből haladt Vilniusba, amikor Belarusz felett a helyi hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra szólították fel. A gépen utazott Roman Protaszevics ellenzéki újságíró, a Belaruszban szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztője is, akit barátnőjével együtt a leszállás után őrizetbe vettek. A repülőgép ellenőrzése után a bombáról szóló információ nem igazolódott. Az EU az esetet követőn megtiltotta a belarusz gépeknek az EU repterein való leszállását, és arra kért minden, a térségen átrepülő gépet, hogy kerülje el a belarusz légteret.
A 2020 augusztusában megrendezett, vitatott tisztaságú elnökválasztás után elmenekült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető a szankciók kapcsán örömének adott hangot, s leszögezte:
„Megálljt kell parancsolni az országomban történteknek. Nem akarunk Észak-Koreává válni.”
A politikus egy ötödik szankciós csomag szükségességéről is beszélt. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem zárta ki ennek lehetőségét, mondván: „Csak így befolyásolhatjuk azt, ami az országban történik.”
Az uniós szankciók ellensúlyozására Aljakszandr Lukasenka egy másfél milliárd dolláros (körülbelül 450 milliárd forintos) hitelösszegben állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ország stabilitásának fenntartása érdekében. A hitelkeretből ötszázmillió dollárt már tavaly októberben lehívott a belarusz politikus, ugyanennyit pedig június végén hívhat le.
Az EU először 2004-ben, majd a 2020. augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztás után vezetett be szankciókat Minszk ellen. Az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenkát az ellenzék és a külföldi államok jelentős része választási csalással vádolta meg. Belaruszban és különösen a fővárosban, Minszkben az események hatására hónapokig tartó tüntetések kezdődtek, amelyeket a rendőrség a vádak szerint erőszakkal vert le. Sokakat előállítottak, rengetegen megsérültek és ketten életüket is vesztették. A tüntetések a mai napig tartanak, igaz jóval kisebb részvétellel. Úgy tűnik, a tüntetések kezdeményezését a nők vették át, lévén ellenük a rendőrök kevésbé lépnek fel harciasan.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Látványos felvétel, így törtek össze az autók az M6-oson a brutális tömegbalesetben - videó
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Keresd a hibát! Csak az emberek 5 százaléka veszi észre, mi nem stimmel ebben a nappaliban
Ilyen, amikor Magyar Péter trágár szavakkal gyalázza egy gyermekotthon vezetőjét + videó
Kőkemény műveltségi teszt: ha 7-re helyesen válaszolsz, már átlagon felüli vagy!
Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Tejfölös-tárkonyos savanyú krumplileves, ahogy a nagyi készítette
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Pillangóhatás a teniszpályán: most akkor a győztes törte szét az ütőjét?
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
