A 2020 augusztusában megrendezett, vitatott tisztaságú elnökválasztás után elmenekült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető a szankciók kapcsán örömének adott hangot, s leszögezte:
„Megálljt kell parancsolni az országomban történteknek. Nem akarunk Észak-Koreává válni.”
A politikus egy ötödik szankciós csomag szükségességéről is beszélt. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem zárta ki ennek lehetőségét, mondván: „Csak így befolyásolhatjuk azt, ami az országban történik.”
Fotó: MTI/AP/Reuters/Johanna Geron
Az uniós szankciók ellensúlyozására Aljakszandr Lukasenka egy másfél milliárd dolláros (körülbelül 450 milliárd forintos) hitelösszegben állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ország stabilitásának fenntartása érdekében. A hitelkeretből ötszázmillió dollárt már tavaly októberben lehívott a belarusz politikus, ugyanennyit pedig június végén hívhat le.
Fotó: MTI/EPA
Az EU először 2004-ben, majd a 2020. augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztás után vezetett be szankciókat Minszk ellen. Az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenkát az ellenzék és a külföldi államok jelentős része választási csalással vádolta meg. Belaruszban és különösen a fővárosban, Minszkben az események hatására hónapokig tartó tüntetések kezdődtek, amelyeket a rendőrség a vádak szerint erőszakkal vert le. Sokakat előállítottak, rengetegen megsérültek és ketten életüket is vesztették. A tüntetések a mai napig tartanak, igaz jóval kisebb részvétellel. Úgy tűnik, a tüntetések kezdeményezését a nők vették át, lévén ellenük a rendőrök kevésbé lépnek fel harciasan.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!