Belarusz gazdasági háború megindításával vádolja az EU-t

A belarusz külügyminisztérium ellenséges tevékenységnek nevezte kedden az Európai Unió és szövetségesei által Belarusszal szemben bevezetett újabb szankciókat. A büntetőintézkedések ezúttal érintik a minszki kormányzathoz közel álló üzletembereket, köztisztviselőket, újságírókat és vállalatokat.

Minszk, 2021. június 8. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök (b) legidõsebb fiával, Viktar Lukasenkával, a Fehérorosz Olimpiai Bizottság elnökével tanácskozik Minszkben 2021. június 8-án. MTI/AP/BelTA/Szerhíh Selega Fotó: Szerhíh Selega

– A Belarusz ellen elrendelt újabb nyugati szankciók visszaütnek, a válaszintézkedések negatívan fogják érinteni a büntető országok állampolgárainak és vállalatainak az érdekeit

– közölte a minszki külügyminisztérium kedden. A tárca szerint a Nyugat szándékosan romboló tevékenységet folytat a belarusz lakosság ellen, ami majdhogynem gazdasági háború meghirdetésével ér fel. A külügyminisztérium egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a nyugati partnerek a párbeszéd és együttműködés helyett továbbra is előnyben részesítik az ellenséges tevékenységeket, így a nyomásgyakorlást és a büntetőintézkedéseket Belarusszal szemben. Korábban Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő is bejelentette, hogy az újabb uniós szankciókra országa „kemény válaszreakciót” fog adni.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök (balra) legidősebb fiával, Viktar Lukasenkával Minszkben június 8-án
Fotó: MTI/AP/BelTA/Szerhíh Selega

Az Európai Unió, Kanada, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is szankciókat vezetett be hétfőn a Ryanair járatának májusban történt minszki kényszerített leszállása és a fedélzeten utazó belarusz ellenzéki aktivista, Roman Protaszevics őrizetbe vétele miatt. A szankciók befolyásos üzletembereket, bírókat, ügyészeket, minisztereket, egyetemi vezetőket, köztisztviselőket és újságírókat is érintenek.

A nyugati szövetségesek feketelistájára került a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka fia és annak felesége, valamint nyolc állami, illetve állami támogatást élvező szervezet és vállalat. A negyedik szankciós csomaggal együtt így már összesen 166 személy és 15 cég került az EU céltáblájába.

Az egyik vállalat az állami tulajdonú BelAZ, a világ egyik legnagyobb teherautó-gyártója. A jegyzékbe vetteknek befagyasztják az uniós vagyoni eszközeit, tilos pénzeszközöket rendelkezésükre bocsátani, illetve nem utazhatnak az Európai Unió területére.

– A szankciók célja nyomást helyezni a belarusz politikai vezetésre, hogy az valódi párbeszédet kezdeményezzen a társadalom széles köreivel és mellőzze az elnyomás politikáját

– nyilatkozták hétfőn az EU külügyminiszterei. – Egységesen hívjuk fel a belarusz rezsim figyelmét, hogy vessen véget népe elnyomásának, valamint csalódottságunkat fejezzük ki, amiért az ország vezetése felhagyott az emberi jogi kötelezettségeivel, a demokratikus elvek betartásával és a nemzetközi közösséggel való kapcsolattartással – írták a közleményben.

– Ez egy támadás volt a demokrácia, a szólásszabadság és az európai szuverenitás ellen. Erős válaszokat fogunk adni erre a felháborító tettre

– reagált május végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szankciókat kiváltó esetre. Mint lapunk is beszámolt róla, a Ryanair légitársaság gépe Athénből haladt Vilniusba, amikor Belarusz felett a helyi hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra szólították fel. A gépen utazott Roman Protaszevics ellenzéki újságíró, a Belaruszban szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztője is, akit barátnőjével együtt a leszállás után őrizetbe vettek. A repülőgép ellenőrzése után a bombáról szóló információ nem igazolódott. Az EU az esetet követőn megtiltotta a belarusz gépeknek az EU repterein való leszállását, és arra kért minden, a térségen átrepülő gépet, hogy kerülje el a belarusz légteret.

LIVE: Belarusian opposition politician speaks after EU announces more sanctions https://t.co/xoDxFIRUUR

— Reuters (@Reuters) June 21, 2021

A 2020 augusztusában megrendezett, vitatott tisztaságú elnökválasztás után elmenekült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető a szankciók kapcsán örömének adott hangot, s leszögezte:

„Megálljt kell parancsolni az országomban történteknek. Nem akarunk Észak-Koreává válni.”

A politikus egy ötödik szankciós csomag szükségességéről is beszélt. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem zárta ki ennek lehetőségét, mondván: „Csak így befolyásolhatjuk azt, ami az országban történik.”

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője üdvözli a Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetőt Luxembourgban június 21-én
Fotó: MTI/AP/Reuters/Johanna Geron

Az uniós szankciók ellensúlyozására Aljakszandr Lukasenka egy másfél milliárd dolláros (körülbelül 450 milliárd forintos) hitelösszegben állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ország stabilitásának fenntartása érdekében. A hitelkeretből ötszázmillió dollárt már tavaly októberben lehívott a belarusz politikus, ugyanennyit pedig június végén hívhat le.

A belarusz ellenzék zászlajának színeibe öltözött nők Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök és kormánya, valamint a kormányzati intézkedések áldozatai ellen tüntetnek Minszkben június 21-én
Fotó: MTI/EPA

Az EU először 2004-ben, majd a 2020. augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztás után vezetett be szankciókat Minszk ellen. Az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenkát az ellenzék és a külföldi államok jelentős része választási csalással vádolta meg. Belaruszban és különösen a fővárosban, Minszkben az események hatására hónapokig tartó tüntetések kezdődtek, amelyeket a rendőrség a vádak szerint erőszakkal vert le. Sokakat előállítottak, rengetegen megsérültek és ketten életüket is vesztették. A tüntetések a mai napig tartanak, igaz jóval kisebb részvétellel. Úgy tűnik, a tüntetések kezdeményezését a nők vették át, lévén ellenük a rendőrök kevésbé lépnek fel harciasan.