„Eredendő bűnei” miatt vezekel Amerika

A szenátus után az amerikai képviselőház is elsöprő többséggel fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely szövetségi ünnepnappá nyilvánítja június 19-ét, a rabszolgaság végére emlékeztetve az Egyesült Államokban. A javaslat már csak Joe Biden aláírására vár, sajtóinformációk szerint erre már ma sor kerül, idén tehát a Black Lives Matter mozgalom minden korábbinál nagyobb felvonulással ünnepelheti a Juneteenth-t.

NEW ORLEANS, LA - JULY 10: The statue of educator Sophie Bell Wright, whose father served in the Confederate Navy and Army, is covered with a white hood and spray-painted with BLM on July 10, 2020 in New Orleans, Louisiana. The statue, one of several vandalized this week, was one of many located throughout New Orleans that protestors say celebrate white supremacy. Michael DeMocker/Getty Images/AFP (Photo by Michael DeMocker / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP) Fotó: MICHAEL DEMOCKER

– Ez a nap egy olyan történelemre emlékeztet bennünket, amelyet beszennyezett a brutalitás és igazságtalanság, és arra a felelősségünkre, hogy mindnyájunk számára kell építenünk a fejlődés jövőjét, tiszteletben tartva az egyenlőség eszményét, amely Amerika öröksége és Amerika reménye

– fogalmazott Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke, miután helyi idő szerint szerdán a kongresszus alsóháza is elsöprő többséggel elfogadta azt a szenátus által már jóváhagyott törvényjavaslatot, amely ünnepnappá nyilvánítja június 19-ét. A Juneteenth arra az 1865-ös napra kíván emlékeztetni, amikor az utolsó fekete rabszolgák is megtudták, hogy szabadok – a hír több mint két évvel azután ért el hozzájuk a texasi Galvestonba, hogy Abraham Lincoln elnök a polgárháború idején kiadta az emancipációs kiáltványt.

A második függetlenségi napként is ismert június 19. eddig is jelentős ünnepnapnak számított a fekete közösségeknek, amelyek a napot imareggelivel, családi és polgári rendezvényekkel és kerti partival ünneplik. Állami szinten 1980-ban, Texas államban lett először hivatalos ünnepnap, amely hagyományt később további 45 állam és a főváros is átvett. Az évforduló ünnepnappá tevő törvényjavaslatot egyébként Sheila Jackson Lee texasi demokrata képviselő nyújtotta be, aki szerint annak elfogadása

megemlékezést jelent a rabszolgaságról, ami „Amerika eredendő bűne”, és megünnepli a feketék egyenlőségért folytatott küzdelmének a kitartását.

Más, demokrata képviselők szintén arról beszéltek a tervezettel kapcsolatban, hogy az új, tizenkettedik fizetett szövetségi ünnepnap a fekete történelmet és kultúrát ünnepli majd, és tiszteleg azok előtt az amerikaiak előtt, akik az 1861–1865-ös polgárháborúban a rabszolgaság eltörléséért harcoltak és haltak meg.

Noha a republikánusok többsége is megszavazta, számos konzervatív ellenérzésének adott hangot a javaslattal kapcsolatban. Andy Biggs arizonai republikánus képviselő például a Twitteren azt írta:

„a demokraták nemzeti függetlenségi napnak címkézték június 19-ét, ami valójában a felszabadítás napja. Ha a demokraták a megfelelő névvel illették volna ezt a napot, mindenki egységesen megszavazta volna, de ezt is csak fegyverként használják fel, mint minden mást.”

A megszavazott javaslat életbe lépéséhez már csak Joe Biden aláírására lesz szükség, sajtóinformációk szerint pedig az amerikai elnök ma alá is írja a dokumentumot.

A tervezet elfogadásának egyébként nagy lendületet adott George Floyd tavaly május végén bekövetkezett halála, illetve az ennek nyomán az Egyesült Államok nagyvárosaiban és számos nyugat-európai országban is erőre kapó Black Lives Matter (BLM-) mozgalom.

A BLM már tavaly június 19-én is számos amerikai nagyvárosban tartott óriásfelvonulást, s követelt egyenlő jogokat a feketéknek, a szélsőbaloldali szervezet pedig most szombatra is látványos megemlékezésekkel készül.

A Gallup intézet felméréséből ugyanakkor az derült ki: az amerikaiak hatvan százaléka semmit vagy csupán keveset tud a június 19-i emléknapról, illetve annak történelmi hátteréről. A megkérdezettek csupán fele támogatná, hogy az iskolákban is tanítsák a felszabadítás történetét, míg a nap ünnepnappá nyilvánítását a válaszadók csupán 35 százaléka támogatná.