időjárás 3°C Virgil 2022. november 27.
logo

Észak-Korea nem kér a „nyugati méregből”

Harangozó Éva
2021.06.07. 20:21
Észak-Korea nem kér a „nyugati méregből”

Észak-Korea a teljes izolációt választja: minden külföldi „zavaró körülményt” el akar távolítani az országból. A kutató szerint a szigetország hiába küzd gazdasági és humanitárius nehézségekkel, a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a rezsim ezt is átvészeli majd.

„Volt olyan eset, hogy három tinédzsert átnevelőtáborba küldtek, mert a hajukat levágatták vagy nadrágjuk szárát a bokájuk fölé tűrték” – számolt be arról a BBC szöuli tudósítója, hogy Phenjan újabb olyan intézkedést hozott, amellyel tovább korlátozzák az észak-koreai emberek jogait. A brit lap idézi a Daily NK című, Észak-Koreával foglalkozó szöuli székhelyű újságot, amely elsőként szerezte meg a törvény másolatát. A dokumentumból kiderül, hogy aki Dél-Koreából, az Egyesült Államokból vagy Japánból hoz be nagy mennyiségű médiatartalmat, halálbüntetéssel is sújtható. Észak-Koreában nincs internet és közösségi média, csak néhány, állami irányítású csatorna létezik. A BBC tudósítója cikkében felidézi azt az esetet is, amikor a közelmúltban az állami médiában Kim Dzsong Un felszólalt

a fiatalok „kellemetlen, individualista, antiszocialista magatartása” ellen, az idegen beszédet, frizurát és ruhákat „veszélyes mérgeknek” titulálva.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető fekete öltönyben. Csak semmi lazaság!
Fotó: MTI/AP pool/Anthony Wallace

– Ez az intézkedés beleillik azon rendelkezések sorába, amelyeket Phenjan tavaly év eleje óta folyamatosan meghoz – emelte ki lapunknak Mezei Tibor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett: 2020 eleje óta Észak-Korea újra az önizoláció politikáját folytatja, szemben 2018-cal vagy 2019-cel, amikor észrevehető volt egy nyitás. A kutató kiemelte, hogy most az ország minden eddiginél jobban el van zárva a külvilágtól, miután tavaly lezárta a határait a világjárványra válaszul. Ez az elszigeteltség súlyosbította az amúgy is kudarcot valló gazdaság helyzetét, a Kínából származó létfontosságú készletek beszerzése és a kereskedelem szinte leállt. Mezei Tibor emlékeztetett: tavaly Phenjan megijedt a koronavírus-járványtól, és mivel az egészségügyi rendszerük szinte a nullával egyenlő, Kim Dzsong Un úgy próbálta megakadályozni a vírus terjedését, hogy Kína és Oroszország felé is lezárta a határokat.

Az észak-koreai vezető korábban kijelentette: ragaszkodik ahhoz, hogy egyetlen észak-koreai se fertőződjön meg koronavírustól. Kim Dzsong Un szélsőséges intézkedéseket tett a járvány elrejtése érdekében, a The Mirror napilapot Tim Peters aktivista például arról tájékoztatta, hogy Észak-Koreában a koronavírus fertőzöttjeit titkos táborokba záratták, ahol a kétségbeesett betegek megfelelő orvosi ellátás nélkül magukra lettek hagyva.

Phenjani életkép, régimódi stílus
Fotó: MTI

– Minden jel arra mutat, hogy Észak-Korea a teljes önellátásra akar berendezkedni, és a külföldi hatások csak zavaró tényezők az országban

– hangsúlyozta Mezei Tibor. A kutató emlékeztetett arra is, hogy az állami struktúra átrendeződése Kim Dzsong Un hatalomra kerülése óta megfigyelhető: olyan módon akarja megváltoztatni azt, hogy minél jobban bebetonozza a saját hatalmát (ilyen volt többek között a korábbi katonai vezetők leváltása, a pártvezetésben is történtek személycserék). Az észak-koreai vezető legutóbb múlt héten alakította át országa vezetési struktúráját: a többi között bevezették az első titkár tisztségét, amely a legfontosabb pozíció az országot kormányzó kommunista párt főtitkári posztját követően. Úgy tudni, a pozíció várományosa feltehetőleg Dzso Jong Von, az észak-koreai vezető egyik legközelebbi bizalmasa. Kim Dzsong Un pedig idén még jobban megerősítette hatalmát, miután januárban választották meg a Koreai Munkapárt kongresszusán a párt új főtitkárává. A tisztség a 2011-ben elhunyt apja, Kim Dzsong Il halála óta betöltetlen volt.

Mezei Tibor lapunknak úgy fogalmazott: nem látunk bele az észak-koreai elit belső viszályába, abba sem, hogy ki kivel rivalizál, és abba sem, hogy ki a vezető a különböző rivális csoportok között. A kutató úgy látja, hogy bár a külkereskedelem minimális, csak a Kínával való kereskedelem kilencven százalékkal csökkent az elmúlt másfél évben, a történelmi tapasztalat mégis azt mutatja, hogy ez a rezsim át tudja vészelni a nehézségeket. Mezei Tibor hozzátette: az 1990-es évek elején ötszázezer ember éhen halt az országban és az egész lakosság éhezett, még azt is átvészelte az akkori észak-koreai hatalom.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.