A járványhelyzet miatt jelentősen megnőtt az online felületeken zajló radikalizálódás kockázata, különösen a szélsőjobboldaliak és az iszlamisták körében – derült ki az Europolnak a napokban közzétett jelentéséből. Az uniós rendőrség adatai közé a tavalyi évben 57 olyan sikeres vagy kudarcot vallott akció került be, amelyeket terrorcselekménynek minősítettek.
– Az online felületek rendkívül alkalmasak arra, hogy eljuttassák a szélsőséges propagandát az arra fogékonyakhoz, legyen az szélsőséges iszlám (dzsihád) vagy bal- és jobboldali extrémitás. Fejlesztenünk kell az online nyomozási képességünket és a közös munkát az online platformok üzemeltetőivel
– vonta le a tavalyi év tanulságait Cathrine De Bolle, az Europol igazgatója.
A tavalyi évben végrehajtott vagy meghiúsult eseteket az EU hat tagállamában rögzítették: Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban.
A Nyugat-Európában elkövetett terrorcselekményekben összesen 21 ember vesztette életét. A franciaországi tanár lefejezését leszámítva valamennyi terrorcselekmény ideológiai meggyőződés alapján, véletlenszerű célpontok ellen irányult.

Fotó: Anne-Christine POUJOULAT/AF
Az Európai Unióban történt 57 terrorcselekmény mellett az Egyesült Királyságban további 62, Svájcban pedig kettő esetet jelentettek, így összesen 121 akciót tartottak nyilván tavaly Európában
– ez beilleszkedik az elmúlt évek tendenciájába. A jelentés szerint Európa-szerte 449 embert tartóztattak le terrorizmus gyanújával, ez kevesebb mint a fele a 2019-ben mért 1004 esetnek. Az Europol szerint a csökkenés részben a koronavírus-járványhoz köthető, amely csökkenthette a terroristák európai aktivitását, és egyben nehezítette a hatóságok munkáját is. Új tendenciaként tartja számon ugyanakkor az Europol, hogy a gyanúsítottak már nem a dark weben vagy ismerősökön keresztül kerülnek kapcsolatba a felbujtókkal, hanem hétköznapi videójátékokkal érik el őket. Ez a szélsőjobboldali csoportok esetében volt különösen szembetűnő.
2020-ban egyébként összesen 14 dzsihadista terrortámadás vagy kísérlet történt, amelyek során összesen 12-en vesztették életüket. A tíz végrehajtott esetből négyszer európai uniós állampolgárok követték el a támadásokat. Az összes eset közül ötben az elkövetőknek menedékjoga volt vagy illegális bevándorlók voltak, míg négyben évek óta Európában éltek a terroristák. A bekövetkezett támadások mögött 18–33 éves kor közötti magányos férfi elkövetők álltak. A jelentésből továbbá az is kiderül, hogy 254 dzsihadistát tartoztattak le az elmúlt év során.
Az EU továbbra is komoly problémának tartja a börtönökben radikalizálódott dzsihadista terroristákat, akik röviddel a szabadulásukat követően hajtják végre a terrorcselekményeket.
Az elmúlt években megnőtt az ilyen esetek száma, legalább öt ilyet regisztráltak 2020-ban. A jelentés szerint egy régóta fennálló probléma, hogy Mohammed próféta szatirikus ábrázolását a dzsihád propagandistái továbbra is a terrorizmus igazolására használják fel.