Europol: A pandémia alatt nőtt az online radikalizálódás kockázata

Az uniós rendőrség szerint az iszlamisták és a szélsőbal-, illetve jobboldaliak is eredményesen toboroznak a világhálón.

Nizza, 2020. október 29. Rendõrök a nizzai Notre-Dame-bazilika közelében elkövetett késes támadás helyszínén 2020. október 29-én. Sajtóhírek szerint a támadásban három ember életét vesztette, többen megsebesültek. MTI/EPA/Sebastien Nogier Fotó: Sebastien Nogier

A járványhelyzet miatt jelentősen megnőtt az online felületeken zajló radikalizálódás kockázata, különösen a szélsőjobboldaliak és az iszlamisták körében – derült ki az Europolnak a napokban közzétett jelentéséből. Az uniós rendőrség adatai közé a tavalyi évben 57 olyan sikeres vagy kudarcot vallott akció került be, amelyeket terrorcselekménynek minősítettek.

– Az online felületek rendkívül alkalmasak arra, hogy eljuttassák a szélsőséges propagandát az arra fogékonyakhoz, legyen az szélsőséges iszlám (dzsihád) vagy bal- és jobboldali extrémitás. Fejlesztenünk kell az online nyomozási képességünket és a közös munkát az online platformok üzemeltetőivel

– vonta le a tavalyi év tanulságait Cathrine De Bolle, az Europol igazgatója.

A tavalyi évben végrehajtott vagy meghiúsult eseteket az EU hat tagállamában rögzítették: Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban.

A Nyugat-Európában elkövetett terrorcselekményekben összesen 21 ember vesztette életét. A franciaországi tanár lefejezését leszámítva valamennyi terrorcselekmény ideológiai meggyőződés alapján, véletlenszerű célpontok ellen irányult.

Samuel Paty tragikus halála megrázta Európát
Fotó: Anne-Christine POUJOULAT/AF

Az Európai Unióban történt 57 terrorcselekmény mellett az Egyesült Királyságban további 62, Svájcban pedig kettő esetet jelentettek, így összesen 121 akciót tartottak nyilván tavaly Európában

– ez beilleszkedik az elmúlt évek tendenciájába. A jelentés szerint Európa-szerte 449 embert tartóztattak le terrorizmus gyanújával, ez kevesebb mint a fele a 2019-ben mért 1004 esetnek. Az Europol szerint a csökkenés részben a koronavírus-járványhoz köthető, amely csökkenthette a terroristák európai aktivitását, és egyben nehezítette a hatóságok munkáját is. Új tendenciaként tartja számon ugyanakkor az Europol, hogy a gyanúsítottak már nem a dark weben vagy ismerősökön keresztül kerülnek kapcsolatba a felbujtókkal, hanem hétköznapi videójátékokkal érik el őket. Ez a szélsőjobboldali csoportok esetében volt különösen szembetűnő.

2020-ban egyébként összesen 14 dzsihadista terrortámadás vagy kísérlet történt, amelyek során összesen 12-en vesztették életüket. A tíz végrehajtott esetből négyszer európai uniós állampolgárok követték el a támadásokat. Az összes eset közül ötben az elkövetőknek menedékjoga volt vagy illegális bevándorlók voltak, míg négyben évek óta Európában éltek a terroristák. A bekövetkezett támadások mögött 18–33 éves kor közötti magányos férfi elkövetők álltak. A jelentésből továbbá az is kiderül, hogy 254 dzsihadistát tartoztattak le az elmúlt év során.

Az EU továbbra is komoly problémának tartja a börtönökben radikalizálódott dzsihadista terroristákat, akik röviddel a szabadulásukat követően hajtják végre a terrorcselekményeket.

Az elmúlt években megnőtt az ilyen esetek száma, legalább öt ilyet regisztráltak 2020-ban. A jelentés szerint egy régóta fennálló probléma, hogy Mohammed próféta szatirikus ábrázolását a dzsihád propagandistái továbbra is a terrorizmus igazolására használják fel.

A Charlie Hebdo szatirikus magazin egyik karikatúráját vetítik egy ház falára az öt nappal korábban megölt Samuel Paty történelemtanár emlékére Montpellier-ben
Fotó: Guillaume Horcajuelo/MTI/EPA

2020-ban négy szélsőjobboldali terrorakció közül egy következett be az EU-ban. A rasszista és idegengyűlölő esetet Németországban hajtották végre lőfegyverrel, kilenc áldozatot követelve. A négyből három esetben az adott ország állampolgára tervezte meg a támadást, az elkövetők között egy volt nő. Szélsőjobboldali terrorizmus elkövetésének megtervezése miatt 34 embert tartóztattak le Európa-szerte. Az Europol jelentése szerint különösen aggasztó a fiatalok és a kiskorúak növekvő száma ezekben az esetekben. Az elkövetők rasszista és antiszemita indíttatása mellett a klímaváltozás vonatkozásában az ökofasiszta nézet jelent meg, amely a túlnépesedést tartja az éghajlatváltozás egyik fő problémájának.

A 25 szélsőbaloldali terrortámadás közül tavaly 24-et Olaszországban követtek el – a 2019-es tendenciához hasonlóan. Az anarchista csoportok magán- és középületeket (például pénzintézet) támadtak meg, leginkább online, noha volt példa arra is, hogy az olasz hatóságok megállítottak egy levélbombát. A letartóztatottak száma egy év alatt körülbelül a felére, 52 főre csökkent, akiknek bő kétharmada 40 éves kor körüli férfi volt. Az elkövetők antifasiszta és rasszista nézeteket vallanak, és kiállnak a vélt állami elnyomás és a környezetszennyezés ellen. 2020-ban új témaként került elő a technológiai szkepticizmus és a koronavírus okozta intézkedések.

A terrorszervezetek igyekeztek a pandémiát is beépíteni narratívájukba. A korlátozások, a fizikai távolságtartás megnövelte az érdeklődést a terrorista- és szélsőséges tartalmak iránt.

A pandémia felnagyította az egymással szembeni intoleranciát, amely erőszakra bátoríthatta az arra fogékonyakat. A járvány okozta társadalmi elégedetlenségeket a szélsőséges nézeteket terjesztők ideológiájuk és összeesküvés-elméletük terjesztésére használták fel.