Merkel: Vitát okozott az Oroszországgal tervezett csúcstalálkozó

A Belarusszal szembeni gazdasági szankciók bevezetéséről viszont döntött az EU.

Brüsszel, 2021. június 24. Angela Merkel német kancellár az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfõinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2021. június 24-én. MTI/EPA pool/Johanna Geron Fotó: Johanna Geron

– Az uniós tagországok vezetőinek nem sikerült megállapodniuk az Oroszországgal tervezett, Berlin és Párizs által javasolt csúcstalálkozó megtartásáról

– közölte Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban Brüsszelben, a tagállami vezetők kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapját követően.

Angela Merkel elmondta, átfogó, nehéz vita folyt arról, hogy az EU miként kezdje újra korábban rendszeres találkozóit Oroszországgal, a tagállami vezetők ezt azonban egyelőre elutasították.

– A megbeszélés addig jutott, hogy az állam-, illetve kormányfők azt határozták meg, az unió milyen feltételek mellett hajlandó szorosabb együttműködésre és a párbeszédre Oroszországgal – mondta. Hozzátette: fontos, hogy a párbeszéd megmaradjon Moszkvával, a találkozó további munkát igényel.

Angela Merkel német kancellár az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2021. június 24-én
Fotó: MTI/EPA/Johanna Geron

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a tagországok vezetői következtetéseket fogadtak el Oroszországról, amelyben kiemelték: elvárják Moszkvától, hogy haladást szolgáló politikát folytasson az Európai Unióval kapcsolatban, és hagyjon fel a tagállamok, illetve az unión kívüli országok elleni agresszív fellépéseivel. Hangsúlyozták: nagyobb ellenálló-képességre van szükség a rosszindulatú, illegális és bomlasztó orosz tevékenységekkel szemben, ugyanakkor megerősítették, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a klímaváltozás, az egészségvédelem vagy a biztonságpolitika.

A német kancellár beszámolt arról is, hogy a tagállami vezetők között ellentmondásos, ugyanakkor őszinte megbeszélés alakult ki a sok vitát kiváltó magyar törvényről. Szavai szerint a tanácskozás során világossá tették, hogy az unió milyen alapelveket követ.

– Úgy gondolom, hogy még több ilyen megbeszélésre van szükségünk, hogy valamit megtudhassunk az Európai Unió lényegének kölcsönös megértéséről – fogalmazott.

– Nagyon különböző elképzelések vannak Európa jövőjéről, nemcsak Magyarország esetében, ami azt jelenti, hogy a vitát folytatni kell

– mondta. Hozzátette: az Európai Bizottság folytatja a magyar szabályozás vizsgálatát.

Orbán Viktor miniszterelnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Rumen Radev bolgár államfő, Robert Abela máltai kormányfő és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök (b-j)
Fotó: MTI/EP/Oliver Hoslet

A tagállami vezetők az EU és Törökország kapcsolatairól folytatott vitát követően elfogadott következtetéseikben kijelentették: az EU hajlandó részt venni az Ankarával fenntartott kapcsolatok fokozatos, arányos és visszafordítható fejlesztésében, például egy közös vámunió modernizálásában. Kereskedelmi tárgyalások előkészítésébe kezd, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy előbb az országgal fennálló gazdasági kapcsolatokat kell rendezni – írták. A vezetők továbbá arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a Törökország által befogadott szíriai menekültek finanszírozásának folytatására. Angela Merkel rövid beszédében ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy az EU hárommilliárd eurós támogatást javasolt a migráció okozta kiadások fedezésére Ankara számára.

A vezetők következtetéseket fogadtak el a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is. Üdvözölték az átoltottság terén elért előrehaladást és a járványügyi helyzet általános javulását, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy folytatni kell a lakosság beoltását, valamint követni kell a fejleményeket, különösen a koronavírus új variánsainak megjelenését és terjedését.

Kijelentették, az uniós digitális Covid-igazolvány megkönnyíti majd a határátlépéssel járó, biztonságos utazást. A tagállamok úgy fogják alkalmazni a tanúsítványt, hogy biztosított legyen a szabad mozgáshoz való teljes visszatérés, amint azt a népegészségügyi helyzet lehetővé teszi.

A vezetők megerősítették elkötelezettségüket a nemzetközi szolidaritás mellett, ennek jegyében leszögezték: gyors ütemben kell haladni az oltóanyagok globális gyártásával, valamint az oltóanyagokhoz való egyetemes hozzáférés biztosításával. Felkérték az Európai Unió Tanácsának soron következő szlovén elnökségét, hogy folytassa az unió jövőbeni válságokkal szembeni felkészültségének, reagálási képességének és ellenállóképességének fokozását célzó munkát.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács megvitatta a különböző útvonalakon fennálló migrációs helyzetet is. A tagállami vezetők következtetéseikben leszögezték: noha az EU és a tagállamok intézkedései révén az elmúlt évek során sikerült csökkenteni az illegális migrációs áramlatokat, az egyes útvonalakon újra jelentkező migrációs nyomás súlyos aggodalomra ad okot, és sürgős fellépést igényel. A halálesetek megelőzése és az európai határokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében élővé kell tenni a kölcsönösen előnyös partnerségeket és együttműködéseket a migráció kiinduló és tranzitországaival – emelték ki.

Az Európai Tanács az emberi jogok súlyos megsértése és az elnyomás fokozódása, valamint a Ryanair járatának minszki kényszerített leszállása miatt kiterjesztette a Belarusszal szemben bevezetett megszorító intézkedések hatályát, és gazdasági szankciókat hagyott jóvá

– közölte az Európai Tanács csütörtökön.

A tájékoztatás szerint a jóváhagyott szankciók hatályának kiterjesztését a civil társadalom, a demokratikus ellenzék és az újságírók elleni erőszakos fellépés, valamint az elnyomás fokozódása indokolta, illetve az, hogy a belarusz hatóságok május második felében pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát.

A célzott gazdasági korlátozások a belarusz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energia-, olaj- és vegyiparra, valamint Belarusz hamuzsír- (kálium-karbonát-) exportjára is.

A szankciók továbbá a pénzügyi szektorra is kiterjednek, az Európai Beruházási Bank leállítja az állami szektor projektjeire vonatkozó meglévő megállapodások, valamint a meglévő műszaki segítségnyújtási szolgáltatási szerződések alapján járó kifizetéseket. A tagállamoknak pedig intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy korlátozzák fejlesztési bankok piaci részvételét Belaruszban. A megszorító intézkedések immár a negyedik szankciós csomagot jelentik Belarusszal szemben. A korlátozó intézkedések jelenleg 166 emberre és 15 szervezetre vonatkoznak. A szankciós listán szereplők között van Aljakszandr Lukasenka elnök és legidősebb fia, Viktor Lukasenka, aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt, valamint számos üzleti szereplő, akik elkötelezettek a Lukasenka-rezsim mellett. A szankciók között a jegyzékbe vettek vagyoni eszközeinek uniós befagyasztása szerepel, tilos pénzeszközöket rendelkezésükre bocsátani, illetve nem utazhatnak az Európai Unió területére.

A belarusz hatóságok május második felében pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát
Fotó: Reuters/Wolfgang Rattay

Minszkkel szemben az Európai Unió első ízben október elején vezetett be büntetőintézkedéseket, felvette szankciós listára a belarusz ellenzéki tüntetések elfojtásának vélelmezett felelőseit. Az EU emellett június elején abban állapodott meg, hogy megtiltja a belarusz légitársaságoknak, hogy átrepüljenek az EU légterén, és hozzáférjenek az unió területén fekvő repülőterekhez. A lépésre az után került sor, hogy Belarusz leszállásra kényszerítette a minszki repülőtéren a Ryanair Görögországból Litvániába tartó és éppen a belarusz légtérben tartózkodó utasszállító repülőgépét, majd letartóztatta a fedélzeten utazó belarusz ellenzéki aktivistát, Roman Protaszevicset és barátnőjét.