Üzenik, a NATO visszatért

Nyugaton egyfajta csodavárás kíséri Joe Biden megválasztását.

Jens Stoltenberg és Joe Biden a főtitkár korábbi, washingtoni látogatása során. Fotó: NATO Multimedia Library/NIDS Forrás: NATO

Brüsszelben találkozik ma a harminc szövetséges ország vezetője az idei NATO-csúcson, amelyen idén először vesz részt Joe Biden is. Az amerikai elnök már a G7 találkozóján is azt üzente, „Amerika visszatért!”, s egy uniós NATO-diplomata szerint a csúcs is egy jelzés lehet a világnak arra, hogy a „NATO visszatért”. Jens Stoltenberg főtitkár által vezetett ülésen napirendre kerül Oroszország, Kína, a klímaváltozás és az abból fakadó következmények, a technológiai kihívások a kibervédelem tekintetében, a terrorizmus, az afgán helyzet és az ott állomásozó katonák, valamint a védekezésre fordított költségek. A főtitkár legfontosabb célja a NATO 2030 névre keresztelt reformcsomag elfogadása lehet, amely megerősítené a szövetséget, és az új védelmi stratégia keretében az űrre nagyobb hangsúlyt helyezne.

Úgy tűnik, Joe Biden megválasztását Nyugat-Európában kíséri egyfajta „csodavárás”, különösen elődjéhez, Donald Trumphoz képest (lásd grafikánkat). A Pew Research Center (PRC) felmérése szerint valamennyi nyugati ország lakói úgy vélik, hogy az új elnök a világ helyzetét pozitív irányba tereli majd.

A felmérésben a legoptimistábbnak a hollandok mutatkoztak, a megkérdezettek 86 százaléka vélekedett ekképpen. Az amerikai intézet egy másik felméréséből az is kiderül, hogy a blokk nyugati szövetséges országai összességében 61 százalékban támogatják a NATO-t. A PRC hosszabb idősoron vizsgált felmérésében az országok viszont valamelyest eltérő képet mutatnak. Olaszország esetében például a NATO megítélése nőtt az évek folyamán, de például Németország és Franciaország tekintetében csökkent. Ennek oka a módszertani magyarázatok mellett az egyes országokat érintő biztonsági kérdések, valamint a saját katonai erejükbe vetett megnövekedett bizalom lehet.

Az összes tagállamra kiterjedő, éves, 2020-as NATO-jelentés szerint, a szövetséges országok összességében 79 százalékban tartották fontosnak a transzatlanti köteléket. A szövetséges országok állampolgárai a jelentés szerint 62 százalékban szavaznának a blokkban maradás mellett, ha erről népszavazást tartanának. Ebben az esetben az látszik, hogy a balti országok, a kelet-közép-európai országok és a balkáni országok, amelyek nagyobb orosz befolyást és fenyegetettséget észlelnek, inkább NATO-pártiak. Magyarországon a válaszadók majd kétharmada foglalt állást a szövetségben maradás mellett.

Nem mindenhol ilyen optimisták ugyanakkor az emberek. Több kutatóintézet, így a PRC, de az Agenda felmérése szerint is Törökország bízik a legkevésbé a NATO-ban. Az Agenda elmérése szerint a válaszadók 90,3 százaléka ítélte úgy, hogy a NATO nem állna országuk mellett egy vitás ügyben, míg 51,7 százalék szerint Törökországot csak felhasználja a blokk a saját érdekeihez. A válaszadók 55,7 százaléka nem bízik abban, hogy a NATO Törökország mellé állna az országot ért támadás esetén. Nem csoda, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök azt nyilatkozta, a brüsszeli csúcson szeretne végre leülni az amerikai elnökkel, hogy elsimítsák a vitás kérdéseket.