Brüsszelben találkozik ma a harminc szövetséges ország vezetője az idei NATO-csúcson, amelyen idén először vesz részt Joe Biden is. Az amerikai elnök már a G7 találkozóján is azt üzente, „Amerika visszatért!”, s egy uniós NATO-diplomata szerint a csúcs is egy jelzés lehet a világnak arra, hogy a „NATO visszatért”. Jens Stoltenberg főtitkár által vezetett ülésen napirendre kerül Oroszország, Kína, a klímaváltozás és az abból fakadó következmények, a technológiai kihívások a kibervédelem tekintetében, a terrorizmus, az afgán helyzet és az ott állomásozó katonák, valamint a védekezésre fordított költségek. A főtitkár legfontosabb célja a NATO 2030 névre keresztelt reformcsomag elfogadása lehet, amely megerősítené a szövetséget, és az új védelmi stratégia keretében az űrre nagyobb hangsúlyt helyezne.
Úgy tűnik, Joe Biden megválasztását Nyugat-Európában kíséri egyfajta „csodavárás”, különösen elődjéhez, Donald Trumphoz képest (lásd grafikánkat). A Pew Research Center (PRC) felmérése szerint valamennyi nyugati ország lakói úgy vélik, hogy az új elnök a világ helyzetét pozitív irányba tereli majd.
A felmérésben a legoptimistábbnak a hollandok mutatkoztak, a megkérdezettek 86 százaléka vélekedett ekképpen. Az amerikai intézet egy másik felméréséből az is kiderül, hogy a blokk nyugati szövetséges országai összességében 61 százalékban támogatják a NATO-t. A PRC hosszabb idősoron vizsgált felmérésében az országok viszont valamelyest eltérő képet mutatnak. Olaszország esetében például a NATO megítélése nőtt az évek folyamán, de például Németország és Franciaország tekintetében csökkent. Ennek oka a módszertani magyarázatok mellett az egyes országokat érintő biztonsági kérdések, valamint a saját katonai erejükbe vetett megnövekedett bizalom lehet.
Az összes tagállamra kiterjedő, éves, 2020-as NATO-jelentés szerint, a szövetséges országok összességében 79 százalékban tartották fontosnak a transzatlanti köteléket. A szövetséges országok állampolgárai a jelentés szerint 62 százalékban szavaznának a blokkban maradás mellett, ha erről népszavazást tartanának. Ebben az esetben az látszik, hogy a balti országok, a kelet-közép-európai országok és a balkáni országok, amelyek nagyobb orosz befolyást és fenyegetettséget észlelnek, inkább NATO-pártiak. Magyarországon a válaszadók majd kétharmada foglalt állást a szövetségben maradás mellett.
