Ma veszi át Magyarország a visegrádi csoport elnöki tisztségét Lengyelországtól. A célkitűzésekről szóló hivatalos dokumentum még nem került fel a V4-ek weboldalára, ugyanakkor pár héttel ezelőtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy konferencián úgy fogalmazott:
A nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának felgyorsítása központi eleme lesz a visegrádi csoport júliusban kezdődő magyar soros elnökségének.
Mint mondta: nagyobb esélyt ad a visegrádi országok érdekeinek érvényesítésére, ha Európa jövőjéről az alapvető kérdésekben összehangolják az álláspontokat, és együttesen hozzák őket nyilvánosságra.
Szitás Péter, a Danube Institute tudományos munkatársa lapunk megkeresésére úgy fogalmazott:
– Várhatóan a regionális védelmi együttműködés egy sarkalatos pontja lesz a soros elnökségnek.
A kutató kiemelte, hogy Ukrajna kérdése is kiemelt figyelmet kap majd. Korábban a V4-ek prioritásként kezelték Ukrajna uniós csatlakozását, ugyanakkor 2014-től ez megváltozott: a kisebbségellenes intézkedések következtében, amelyek többek között a százötvenezres kárpátaljai magyar közösséget is érintik, Magyarország blokkolja Ukrajna csatlakozását.
A visegrádi országok együttműködésének története egy középkori megállapodásra nyúlik vissza: Károly Róbert kezdeményezésére a visegrádi királyi palotában 1335 novemberében tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket, és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító jogával szemben. Szitás Péter emlékeztetett, a visegrádi négyek együttműködését – amely már négy államot: Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot foglalja magába – 1991-ben felújították. – Ekkor 2004-ig az együttműködésre a versenyzés volt a jellemző, amely az Európai Uniónak köszönhető, mivel így akarták versenyeztetni a csatlakozni kívánó országokat.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ezután 2012-ig egy stagnálási időszak volt megfigyelhető, mígnem 2014-től sebességet váltott az együttműködés: a V4-ek regionális és uniós szinten is képviselték a régió érdekeit, többek között a tömeges migráció elutasításában – magyarázta. A kutató kiemelte, hogy komoly lépés volt többek között az, amikor a visegrádi partnerek az akkor épülő magyar határkerítéshez élőerőt küldtek határvédelmi feladatok ellátása céljából. Szitás Péter szerint ma is látható ez az egységes fellépés: a V4 országai nem fordultak Magyarország ellen, mikor támadások érték a pedofíliaellenes törvény miatt.
