A Yale-en összehasonlítják a gulágot az amerikai börtönökkel

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió XX. századi tömeges bebörtönzési tapasztalatait és céljait vethetik össze a hallgatók.

2021. 07. 07. 5:55
Illusztráció Forrás: pixabay
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai Yale Egyetem hallgatói ősztől az Egyesült Államok és a Szovjetunió XX. századi tömeges bebörtönzési tapasztalatait és céljait vethetik össze, kitérve más hasonló esetekre, mint a náci német táborok vagy a kommunista Kína büntetőtelepei. A tárgy leírása szerint „a bebörtönzés központi szerepet játszik a társadalom megértésében, így ez központi kérdése az értékeinknek és a társadalmi gyakorlatnak is”.

– A kurzusra jelentkező hallgatók a gulágról, valamint az amerikai bebörtönzésekről vendégelőadóktól, első kézből, továbbá tudományos monográfiákon keresztül tájékozódhatnak – zárul a tárgy ismertetése. A kurzust Timothy Snyder történész és Jason Stanley filozófus oktatja majd. Utóbbi a Twitter-fiókján azt írta: „A bebörtönzöttek aránya az Egyesült Államokban a legmagasabb a világon. A 38 millió bebörtönzött fekete amerikai közel a tíz százaléka a világon bebörtönzötteknek, és az amerikai börtönök híresen brutálisak. […] Csupán néhány etnikai csoport volt ennyire nagy arányban bebörtönözve a történelem során, de kevés ilyen sokáig. Erre a brutális börtöntársadalomra akarunk emlékezni Amerika kapcsán?”

 

A Pew Research Center adatai szerint amíg 1980-ban körülbelül ötszázezer amerikai ült a rácsok mögött, addig 2008-ban 2,3 millió. Az Obama-, majd a Trump-adminisztráció ideje alatt már valamelyest csökkent a bűnözés, így a bebörtönzöttek száma 2,2 millió alá került. Egy másik felmérésből kiderül, hogy a bebörtönzött feketék száma 34 százalékkal csökkent 2006 és 2018 között, ami jóval meghaladta a hispán (26 százalék) és fehér (17 százalék) fogvatartottak számának mérséklődését.

Statisztikáikból az is egyértelműen kiderül, hogy a feketék és hispánok aránya a börtönökben még mindig sokkal magasabb, mint a társadalomban.

Nem a Yale Egyetem az egyetlen, ahol hasonló kurzuson vehetnek részt az egyetemisták, a Columbia Egyetem kötelékébe tartozó Bard College-ban ősszel A börtönök és a rendőrség megszüntetése címmel indítanak kurzust. A tárgyat Kwame Holmes professzor, emberjogi aktivista tartja, aki korábban Miért töröljük el a rendőrséget? címmel jelentette meg írását. Az új tárgy tematikája szerint: „A kurzus azt fogja vizsgálni, hogy mit nyerhetünk, veszíthetünk és mennyi mindent nem tudunk a börtönök nélküli világról. Többek között a rabszolgaság eltörlésén, az abortuszon, a halálbüntetésen, illetve a meleg konverziós terápián keresztül megvizsgáljuk, hogy hogyan és miért akartak bizonyos csoportok véget vetni az emberek szenvedésének. Feltárjuk az amerikai szociálpolitika büntetőintézkedésének történetét, és felismerjük az ellene való beavatkozás eszközeit. Végezetül végiggondoljuk, hogy hogyan adható el a tömegeknek a börtönök eltörlése, és multimédiás kampányt indítunk a folyamat általánossá tételéhez.”

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.