Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak a halálbüntetésben

Az amerikaiak többsége továbbra is támogatja a halálbüntetést az olyan elítéltek esetében, akik gyilkosságot követtek el. A demokraták többsége már ebben az esetben is ellenzi, sőt számon is kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy miért nem teljesíti kampányígéretét és reformálja meg a halálbüntetés intézményét.

Kivégzési helyiség az Egyesült Államokban. Fotó: Mike Simons Forrás: Getty Images

Az amerikaiak 60 százaléka támogatja a halálbüntetést az olyan elítéltek esetében, akik gyilkosságot követtek el – derül ki a Pew Research Center kutatásából. A felmérés szerint a gyilkosságot elkövetők halálbüntetésének támogatása öt százalékponttal csökkent egy év alatt. Hosszabb trendet vizsgálva még jelentősebb a halálbüntetés támogatásának mérséklődése. Az amerikai felnőttlakosság ugyanis 1996-ban még közel 80 százalékban támogatta az ilyen esetekben a villamosszék vagy a halálos méreginjekció használatát.

A majority of Americans have concerns about the fairness of the death penalty and whether it serves as a deterrent against serious crime, according to an April survey. https://t.co/s2pOxrchrK pic.twitter.com/qXIlJIbR57

— Pew Research Center (@pewresearch) July 21, 2021

A mostani kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 56 százaléka szerint a feketéket nagyobb valószínűséggel ítélik halálbüntetésre hasonló bűnért, mint fehér társaikat. Ezt a véleményt 41 százalék ellenezte, noha a kutatás nem tért ki arra, hogy az amerikai feketék aránya a börtönökben (33 százalék) körülbelül két és félszerese az össznépességen belüli arányukhoz (13 százalék) képest, így a nagyobb mintából ők könnyebben kerülhetnek bele a halálraítéltek csoportjába. Ugyanakkor a halálbüntetés vizsgálatára alapított nonprofit szervezet, a deathpenaltyinfo.org szerint

szövetségi szinten jelenleg 46 elítélt vár a kivégzésére, akik közül 20 fehér, 18 fekete, hét latin és egy ázsiai etnikumú. Az egyes államokban összesen 2500 elítélt van a halálsoron, akik 98 százaléka férfi és 42-42 százalékban színes bőrű, illetve fehér etnikumúak.

Kivégzési helyiség az Egyesült Államokban
Fotó: Mike Simons/Getty Images

A felmérés arra is rámutat, hogy a megkérdezettek 63 százaléka szerint a halálbüntetés nem rettenti el a bűnözőket, míg 78 százalék szerint megeshet, hogy egy ártatlan embert juttatnak a halálsorra. A Deathpenaltyinfo.org szerint 1983 óta húsz olyan eset volt, amikor egy halálraítéltről később az ártatlanság erős gyanúja merült fel. Ilyen például Nathaniel Woods esete, akit 2020 elején végeztek ki három rendőr lelövése miatt, noha az ügyészség nem tudta bebizonyítani, hogy valóban Woods húzta meg a ravaszt.

1973 óta 185 esetben azonban még a kivégzés előtt kerültek elő a felmentést igazoló bizonyítékok.

A legutóbbi Eddie Howard ügye, akit 1994-ben ítéltek halálra egy idős nő meggyilkolása miatt, ám idén „hamis vagy félrevezető igazságügyi bizonyítékok, valamint hivatali kötelességszegés és a DNS-minták újbóli vizsgálatát követően” ártatlannak nyilvánították az igazáért 26 évig küzdő férfit.

Eddie Lee Howard 26 év után szabadult
Fotó: Courtesy of the Mississippi Innocence Project

A Pew Research kutatásából az is kiderült, hogy a republikánus szavazók 77 százaléka támogatja a gyilkosságot elkövetők halálraítélését a demokrata szavazók 53 százalékával szemben. Sok demokrata számon is kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy miért nem tartotta eddig magát azon kampányígéretéhez, hogy „szövetségi szinten eltörli a halálbüntetést és arra ösztönzi az egyes államokat, hogy ők is tegyenek így”.

Az elnök kampányjavaslata szerint az így felmentetteknek próbaidő és feltételes szabadlábra helyezés nélkül kellene életfogytig tartó szabadságvesztésüket tölteniük.

Noha Biden közvetlenül nem foglalkozott a halálbüntetés kérdésével, Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára márciusban azt nyilatkozta, hogy „az elnöknek komoly aggodalmai vannak az intézmény működését, különösen annak igazságos és méltányos voltát illetően”. Biden elképzelésével szemben a Republikánus Párt támogatja a halálbüntetést. A korábbi elnök, Donald Trump például hivatali ideje legvégén 13 halálsoron lévő elítélt kivégzését hagyta jóvá, megtörve ezzel az Igazságügyi Minisztérium közel húszéves informális végrehajtási moratóriumát.