Katasztrofálisan alacsony Afrika átoltottsága

A fekete kontinensen több ország is saját vakcinagyártásba akar kezdeni.

AstraZeneca vakcinát kap egy egészségügyi dolgozó Szudánban. Fotó: Ebrahim HAMID Forrás: AFP

Annak ellenére, hogy a harmadik hullámban felgyorsult a koronavírus-fertőzés terjedése Afrikában, szinte elhanyagolható azok száma, akik már megkapták mindkét védőoltást, és nem sokkal nagyobb azok aránya sem, akik még csak az első adagon vannak túl. Szakértők okkal tartanak tehát attól, hogy a SARS-CoV-2 Indiából származó és szélsebesen terjedő delta variánsa tarolni fog a lakosság körében. Az adatok riasztóak: az afrikai járványügyi központ szerint

éppen hogy meghaladja az egy százalékot a mindkét dózissal beoltottak száma a kontinens teljes populációja átlagában, s az első oltáson is csak 2,5 százalék esett át.

Összehasonlításképpen: az Európai Unióban a lakosság legalább fele kapott már első oltást, s egyharmadra tehető azok aránya, akiket már kétszer szúrtak meg.

A Covid–19 elleni vakcinák terítésének egyenlőtlenségei értetlenséget és dühöt váltottak ki számos afrikai politikusból. – Elképesztő a világ önzése – méltatlankodott Yoweri Museveni ugandai elnök a közelmúltban tartott kampalai egészségügyi csúcsértekezleten. Megnyitóbeszédében ugyanakkor figyelmeztetett: a jelenlegi helyzet ébresztő lehet Afrika számára. – Szégyen, hogy a kontinens még mindig alszik, és mástól várja a megváltást – mondta az államfő. Az afrikai országok eddig szinte kizárólag az észak-amerikai, európai és ázsiai vakcinaimportra támaszkodtak, s nemcsak a Covid–19, hanem olyan „hagyományos” járványok esetében is, mint a kanyaró, a tetanusz vagy a tüdőgyulladás.

Az ellenanyagoknak mindössze egy százalékát állítják elő Afrikában, aktív gyógyszergyárak pedig csak Tunéziában, Algériában, Dél-Afrikában és Szenegálban működnek.

A helyzet most van változóban, ugyanis több afrikai ország a vakcina helyi gyártásán kezdett el dolgozni. Az Afrikai Unió tervei szerint 2040-re a szükséges oltóanyag-mennyiség hatvan százalékát a kontinensen állítanák elő.

AstraZeneca-vakcinát kap egy egészségügyi dolgozó Szudánban.
Fotó: Ebrahim Hamid/AFP

Afrika elmaradása a járvány hatékony kezelésében több okra is visszavezethető. Itt van mindjárt, hogy a vakcina előállítása nem kis technikai nehézségbe ütközik, s nemcsak a kutatás, a speciális gyártás és az ampullákba adagolás kerül csillagászati összegekbe, hanem a munkatársak folyamatos képzése is masszív beruházásokat igényel. Még a fejlett ipari országok, mint például az Egyesült Államok vagy Németország kormánya is kénytelen dollár- és eurómilliárdokat invesztálni a kutatás-fejlesztés és a gyártás támogatására. Az afrikai államok többsége ezt nem engedheti meg magának, s a kevés gyártóegység működését is többnyire együttműködési megállapodások révén finanszírozzák. Emiatt nem sikerült még Nigériának és Etiópiának piacképes vakcinát előállítania, holott már évek óta kísérleteznek vele. Mindazonáltal a világjárvány kirobbanása, de főként a globális oltási kampányok elindítása óta számos afrikai ország is hozzákezdett a gyártási kapacitás tervezéséhez.

Több projektet is kidolgoztak, köztük országokon átívelő regionális, akár licencalapú gyártási vagy töltőközpontok kiépítését.

Egyébként ez utóbbi megoldás valósítható meg a leggyorsabban. Legelőrébb a dél-afrikai Aspen Pharmacare tart: ez idő tájt ez a gyár a kontinensen az egyetlen, amely, megállapodás alapján, az amerikai Johnson & Johnson vakcináját állítja elő. A következő hetekben viszont az egyiptomi VACSERA is elkezdheti a kínai Sinovac oltóanyagának a gyártását. Ezeket a törekvéseket az EU, a Világbank és más nemzetközi donorszervezet is támogatja – Németország például még májusban ötvenmillió eurót ígért.

Andry Rajoelina madagaszkári elnök hisz a „csodaszerben”.
Fotó: Rijasolo/AFP

Más afrikai államok viszont „nem hisznek” az oltóanyagokban, Madagaszkár például korábban azzal büszkélkedett, különleges gyógyteája hatásos a koronavírus ellen is. Tanzánia pedig kikérte magának, hogy a régi gyarmattartók kétes hatékonyságú vakcináit használja, az előző elnök – aki állítólag éppen Covidban halhatott meg – tavaly még arról beszélt, a sok ima legyőzi a vírust.