A FOMO az angol „Fear of Missing Out” kifejezés betűiből tevődik össze. Egy mozaikszó, amely magyarul nagyjából annyit jelent: „félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk”. Erre, az elsősorban a fiatal korosztályt érintő jelenségre épül a brit kormány új stratégiája, amellyel a nyugati országok többségében megfigyelhető csökkenő oltakozási kedvvel igyekeznek harcba szállni.
„A 18–30 év közötti fiatalok már több mint kétharmada megkapta legalább az első koronavírus elleni oltását. Te is gyorsan és egyszerűen beolttathatod magad, és akkor semmiből nem kell kimaradnod. Foglalj időpontot!”
– üzeni többek között a Twitteren a brit egészségügyi és szociális minisztérium.
„A vakcinák Angliában több mint hatvanezer életet mentettek meg és legalább 22 millió ember megfertőződését előzték meg. Ez a legjobb védekezés a vírus ellen. Arra bátorítok mindenkit, és most különösen a 16 évnél idősebbeket, hogy vegyék fel az oltást minél hamarabb” – írta a hivatal közleményében Sajid Javid egészségügyi miniszter.
A minisztérium kampányát DJ-k és szórakozóhelyek is népszerűsítették, a londoni Heaven klub például oltóközponttá alakult vasárnap, ahol körülbelül ezer embert oltottak be.
– Nehéz számszerűsíteni, de úgy hiszem minden ösztönző segíthet és segíteni is fog – mondta Jeffrey V. Lazarus, a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet professzora. – Ahogy egyre több vakcina áll rendelkezésre, az oltást segítő ösztönzők a helyi igényekhez fognak idomulni. Az alacsony jövedelmű területeken például az oltópontra utazás költségét téríthetik meg, míg a gazdagabb országoknak valószínűleg más válik majd be a kritikus tömeg eléréséhez – magyarázta Lazarus.
Martin McKee, a londoni Higiéniás és Trópusi Orvostudományi Iskola európai népegészségügyi professzora hangsúlyozta, hogy „az ösztönzőknek fontosnak kell lenniük”.
– A labdarúgás szerelmeseinek egy stadiontúrával egybekötött vakcinafelvétel például elégséges motiváció lehet, de az ételszállító cégek kedvezményei kevéssé. Kétlem, hogy valaki azért oltatja be magát, mert úgy kedvezményt kap egy pizzára
– vélekedett a professzor.
Más országok is próbálják rávenni a bizonytalanokat az oltakozásra:
A zsúfolt és drága lakhatásáról ismert Hong Kongban például egy új építésű épületben kínáltak egy 48 négyzetméteres lakást 1,4 millió dolláros kedvezménnyel – a beoltottaknak.
Németországban a legsikeresebb ösztönzőnek az „ingyen kolbászt a vakcinához” felhívás bizonyult, például Türingiában tartományban, bár az akciót Katja Leikert, a konzervatív CDU/CSU frakcióvezető-helyettese helytelenítette, aki a német parlamentben a „hedonizmus hanyatló társadalmának” példájaként látta a kezdeményezést.
A politikus szerint „rendkívül furcsa, hogy valakik sültkolbásszal a kezükben állnak sorba vakcináért.
Romániában a Törcsvári kastélyban hétvégeken, egészen augusztus végéig várják a látogatókat oltásra, majd a múzeum felfedezésére. A törcsvári (Bran) kastély Erdély egyik emblematikus idegenforgalmi látványosságának számít, a legenda szerint a középkori épületben élt Drakula gróf.
Alexandru Priscu, a múzeum marketing menedzsere szerint eddig kétezer embert oltottak be, de leginkább csak meg akarták mutatni, hogy polgári kezdeményezéssel is működhet az oltakozásra való ösztönzés.
Az Egyesült Államok – de például Szlovákia is – a koronavírus-lottóval igyekszik oltásra buzdítani. A tengerentúlon a díj az egymillió dollárt is eléri, noha a Kaliforniai Egyetem (UCLA) a kutatásában arra jutott, hogy a beoltatlanok egyharmada már 25-100 dollárért is felvenné a vakcinát. Ez összhangban van Joe Biden amerikai elnök azon felhívásával, hogy a városok vagy az egyes államok száz dollár készpénzt ajánljanak fel az oltott embereknek. Ugyanakkor Erik Wengström, a svéd Lund Egyetem közgazdász professzora által végzett kutatásban a résztvevők 23 dollárnak megfelelő összeget kapnak a vakcina felvételéért „és az látszik, hogy ez nem győzi meg a keményvonalas oltáselleneseket, de elég lehet a bizonytalanok esetében”.
„Azokra koncentrálunk, akik gondolkodnak ugyan az oltás felvételén, de nincs rá idejük, vagy nem akarnak fáradozni a regisztrációval. […] A kiinduló közgazdaságtani elmélet szerint a készpénz ösztönzők hatásosabbak az ajándékoknál (ingyen jegy, étel stb.)”
– folytatta Wengström.
Mások szerint a készpénzes jutalom az eredeti szándék ellentétét váltja ki. – Sokak által gyakori gyanúsítás az ilyen ösztönzők esetében, hogy ez jó a kormánynak, de nem nekik – nyilatkozta Zoran Radovanovic epidemiológus Szerbia harminc dollárnak megfelelő készpénzjutalmáról.
Borítókép: Hosszú sorban várakoznak a fiatalok a Heaven nightklub előtt. Forrás: Rob Pinney/Getty Images