Az USA aggódik Kína nukleáris arzenálja miatt

Anthony Blinken kijelentette: Peking hagyjon fel a „provokatív” viselkedéssel a Dél-kínai-tengeren.

Magyar Nemzet
2021. 08. 07. 12:05
BIDEN, Joe; BLINKEN, Antony
Wilmington, 2021. január 26. A 2021. január 26-án közreadott képen Antony Blinken, Joe Biden amerikai elnök kormányának külügyminiszter-jelöltje beszél az új kabinet kulcsfontosságú tagjainak bemutatásán a Delaware állambeli Wilmingtonban 2020. november 24-én. Az amerikai törvényhozás felsõháza 2021. január 26-án jóváhagyta Antony Blinken külügyminiszteri kinevezését. A száztagú szenátusban 78-an támogatták, míg 22-en ellenezték Joe Biden jelöltjének kinevezését. MTI/AP/Carolyn Kaster Fotó: Carolyn Kaster
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mély aggodalmát fejezte ki Kína növekvő nukleáris arzenálja miatt Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ázsiai és a partnerországok külügyminisztereivel folytatott megbeszélésen – közölte az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénteken.

Az amerikai külügyi tárca közleményében azt írja, hogy ez

 

 rávilágít arra, hogy Peking élesen eltért évtizedes nukleáris stratégiájától, amely a minimális elrettentésen alapult.

Blinken a több mint két tucat országot tömörítő Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) Regionális Fóruma (ARF) által megtartott virtuális ülésen felszólította Kínát, hogy hagyjon fel a provokatív viselkedéssel a Dél-kínai-tengeren, és komoly aggodalmát fejezte ki a Tibetben, Hongkongban és Hszincsiangban folytatott emberi jogi visszaélések miatt. A tárcavezető beszédében felszólította az ARF-tagállamokat: gyakoroljanak nyomást a mianmari katonai kormányra az erőszak beszüntetése érdekében, és támogassák azokat az országban, akik a demokratikus állapotok helyreállítására törekszenek.

 

A közelmúltban mind az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, mind az amerikai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kína bővíti nukleáris arzenálját. Műholdas felvételeken alapuló jelentések szerint ugyanis az ázsiai ország több száz új silót épített nukleáris rakétái számára. 

 

A Pentagon 2020-as jelentése szerint Kínának abban az évben körülbelül kétszáz nukleáris robbanófeje volt, és úgy becsülték, hogy ez legalább a kétszeresére nőhet, ha Peking bővíti és modernizálja erőit.

Kína szerint arzenálja eltörpül az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris fegyverzete mellett, és közölte, hogy kész kétoldalú tárgyalásokat folytatni a stratégiai biztonságról az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján. Elemzők szerint az Egyesült Államoknak körülbelül 3800 nukleáris robbanófeje van.
   

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.