Az Egyesült Államok az elmúlt két évtizedben több mint 88 milliárd dollárt költött Afganisztán hadseregének és rendőrségének kiképzésére, illetve felszerelésére; ez a közép-ázsiai országnak 2002 óta nyújtott összes külföldi segítségnyújtás csaknem kétharmada. A nemzetközi erőfeszítés ellenére tegnap estére a tálibok az AP amerikai hírügynökség szerint elérték a főváros határát,
ezzel pedig a rohamtempójú offenzívának köszönhetően immár a szélsőséges iszlamisták kezére került az ország kétharmada.
A hírügynökségek tegnap este már arról tájékoztattak, hogy a lázadók érdemi harc nélkül elfoglalták Észak-Afganisztán legjelentősebb északi városát, Mazar-i-Sarifot is. Afzal Hadid, a helyi tartományi tanács vezetője tudatta:
az összes biztonsági erő elhagyta a várost, a helyi katonák hátrahagyták felszerelésüket és az üzbég határ felé menekültek.
Európa politikusai aggódva követik nyomon az egyre viharosabb fejleményeket, főleg azután, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) szóvivője pénteken arról beszélt: a tálib lázadók gyors területfoglalása humanitárius katasztrófához vezethet. A nyugati államok mentőakciókat indítottak állampolgáraik kimentésére, a britek az amerikaiak és az ausztrálok is gépeket és katonákat küldtek Afganisztánba. A kabuli repülőtéren hatalmas tömeg gyűlt össze, az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogy elmeneküljenek az országból.
Donald Trump korábbi amerikai elnök pénteken nyilvánosan is elítélte utódja, Joe Biden válságkezelését Afganisztánban:
Tragikus a zűrzavar Afganisztánban, a határ teljesen nyitott, megtört az ellenőrzés, a bűnözés soha nem látott szintet ért el, az olaj ára az egekbe szökött, emelkedik az infláció, és az egész világ kihasználja ezt – kezdek már hiányozni?
– írta rövid közleményében.
Egyébként még a Trump-adminisztráció kezdeményezte a tálibokkal folytatott tárgyalásokat, melyek nyomán az Egyesült Államok kilépett az ázsiai országban folyó fegyveres konfliktusból. A tálibok előretörésének sebessége azonban megrázta az amerikai külügy tisztviselőit három héttel a Joe Biden elnök által augusztus 31-ben meghatározott, a teljes kivonulást rögzítő határidő előtt. Az amerikai Politico a hétvégi hírlevelében megjegyezte:
ennek a hétnek egy nagy győzelemmel kellett volna zárulnia Joe Biden számára, hiszen az amerikai elnöknek sikerült keresztülvernie a törékeny szenátuson nagyjából ezermilliárd dollár értékű infrastrukturális beruházási tervéről szóló jogszabálytervezetet, a hét végére azonban a sikert elhomályosította az afganisztáni helyzet, amely valódi problémát jelent a Fehér Ház számára.
Az amerikai hírportál azzal kapcsolatban, hogy a tálibok szombat estére már csak 80 kilométerre voltak Kabultól, emlékeztetett: Joe Biden július 8-án azt nyilatkozta Afganisztánnal kapcsolatban, hogy
elég valószínűtlen, hogy a tálibok az egész országot elfoglalják.
Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken kizárta a katonai megoldás lehetőségét a radikális iszlamista tálibok megerősödésének megakadályozására Afganisztánban. A kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testületének (COBRA) ülését követően megerősítette, hogy a következő napokban hazaszállítják a brit nagykövetség alkalmazottjait is az afgán fővárosból, Kabulból.
A brit kormányfő újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta:
a történtek elkerülhetetlen logikus következményei Joe Biden amerikai elnök azon döntésének, hogy szeptemberig befejezik az amerikai csapatkivonást.
Az amerikai erők teljes kivonásáig egyébként kevesebb, mint három hét van hátra.
Borítókép: Tálib zászló lobog a délnyugat-afganisztáni Kandahárban, Afganisztán második legnépesebb városában 2021. augusztus 14-én. A lázadók immár az ország északi, nyugati és déli részének nagy területeit, összességében az ország területének kétharmadát elfoglalták rohamtempójú offenzívájukban Forrás: MTI/EPA
