– A szabad döntést választjuk! – harsogták a demonstrálók szombaton Franciaország-szerte az immár ötödik hete tartó tüntetéssorozaton. Az utcára vonulók ellenzik a francia kormány koronavírus elleni intézkedéscsomagját, amely megköveteli a védettségi igazolvány, a negatív PCR-teszt vagy a koronavírusból történő felépülés igazolását a szolgáltatások (éttermek, kávézók, bárok, mozik stb.) igénybevételekor, repülés esetén, vagy a távolsági tömegközlekedés során.
A francia kormány a járványból való kilábalás és a kijárási tilalom elkerülése érdekében vezette be az egészségügyi igazolványt, amellyel – a bevásárláson kívül – gyakorlatilag minden rutintevékenységet a védettségi igazolványhoz kötött.
Noha a szigor első hetében a rendőrség még engedékenyebb volt, a kormány megfogadta, hogy ezentúl szigorúbban ellenőrzi az egészségügyi igazolások meglétét.
Több városban – zömében az ország déli részén és a fővárosban – újra felcsendültek a „Szabadságot!” „Egészségügyi diktatúra!”, „Szabad Franciaországot!”, „Vessünk véget a koronaőrületnek!”, vagy a „Fogd az igazolásod, Macron, és tűnj el!” rigmusok.
A demonstrálók közül sokan nemcsak a szabadságuk korlátozása miatt vonultak utcára, hanem azért is, mert ellenzik a 12–17 év közöttiek oltakozását is.
– Nem akarom, hogy az unokáim laboratóriumi patkányok legyenek
– fejtette ki álláspontját egy tüntető.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a szombati tüntetésen 215 ezren vettek részt, amely valamelyest elmarad a múlt hétvégi 237 ezer főtől, noha sokan éppen most töltik a szabadságukat, illetve az augusztus 15-e nemzeti ünnepnap Franciaországban. Noha a tüntetők száma még így sem kevés, elemzők szerint a kormány szigorú járványkezelése mégis megtette a hatását: naponta 240 ezer oltást adnak be – ezzel az ország átoltottsága 58 százalékos –, illetve a legfrissebb felmérések szerint a franciák közel kétharmada támogatja a kormány szigorításait a koronavírus megfékezése érdekében.
A megmozdulásokon a politikai skála valamennyi részéről megjelentek a kormány kritikusai, a demonstrálók többségét a szélsőjobb és -bal oldal, illetve a sárga mellényes tüntetők adták. A tüntetők között olyan is megjelent, aki ugyan be van oltva, de ellenzi a centrista Macron politikáját.
– Hónapok óta be vagyok oltva, nem az oltást, hanem a rendkívül diszkriminatív egészségügyi igazolványt ellenzem
– fejtette ki álláspontját a tüntető.
A tüntetések aktív résztvevője és támogatója Florian Philippot, aki a Hazafiak pártjának alapítója és korábbi tanácsadója a jobboldali Nemzeti Tömörülés pártelnökének, Marine Le Pennek.
Számos tüntető Philippot felhívására érkezett a tüntetésekre, aki a közösségi médiában is igen aktív.
A nemzeti ünnep ellenére többen vagyunk, mint a múlt héten, ez hihetetlen! A franciák nem hagyják, hogy átgázoljanak rajtuk.
– írta a politikus a Twitter-mikroblogon. Elemzők szerint a jobboldali politikus többek között a tüntetéseket felhasználva igyekszik visszatérni a nagypolitikába.
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az Ultrahang YouTube-csatorna hírmustra című adásában beszélt a minap a francia eseményekről. Az elemző szerint a tüntetéseken a radikális jobboldaltól jobbra állók vesznek inkább részt. A Nemzeti Tömörülés bevándorlásellenességéről hírhedté vált elnöke, Marine Le Pen például óvatosabban kommunikál, aminek az egyik legjelentősebb indoka az idősebb választók megnyugtatása, akikkel már 2017-ben is nehézségei voltak.
Az elemző elmondta:
a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Emmanuel Macron és Marine Le Pen állnak az első két helyen a köztársasági elnöki székért folyó versenyben, és jelenleg a köztársaságpárti konzervatív, Xavier Bertrand áll a harmadik helyen
– amely a kétfordulós választási eljárás miatt fontos pozíció, így az elemző szerint érdemes lehet figyelemmel követni a konzervatívok jelöltállítását.
A Yougov és a HuffPost barométer júliusi eredményei szerint Emmanuel Macron 31 százalékos támogatottságnak örvend, amely egy százalékponttal jobb a június havinál, de elmarad a 34 százalékos februári támogatottságtól. Marine Le Pent a felmérésben résztvevők 27 százaléka tartaná jobb köztársasági elnöknek, mint Macront, ez Xavier Bertrand esetében 23 százalék.
