Szerbiát a jelek szerint elérte a járvány újabb hulláma, egyelőre azonban nem vezettek be szigorú korlátozó intézkedéseket. Az országban az utóbbi hetekben ismét nőnek az esetszámok,
már a kétezret is meghaladja a napi új fertőzöttek száma,
miközben bő egy hete még átlagosan nyolcszáz, bő két héttel ezelőtt pedig még „csak” négyszáz új fertőzöttet regisztráltak. A napokban már a napi halálozások száma is túllépte a tízet. A válságtörzs ülését napokig halogatták, majd végül megtartották, de csak a tanévkezdésről döntöttek. A döntés értelmében a rendes tantermi, vagyis az úgynevezett jelenléti oktatás kezdődik meg szeptember elsején a szerbiai iskolákban, negyvenöt perces órákkal.
A szakértők újra és újra elmondják: az oltás jelenti a járvány megállításának egyetlen módját.
Különböző kampányokat is elindítottak, de az oltakozási kedv most alacsony. Pedig kezdetben – amikor más országok még vakcinahiánnyal küszködtek – a hétmilliós országba folyamatosan érkeztek a szállítmányok és jó ütemben zajlott az immunizáció. Amíg abban az időben Szerbiát afféle bezzegországként emlegették a jó oltási eredmények miatt, most úgy tűnik, alábbhagyott az oltakozási kedv.
Országos viszonylatban a felnőtt lakosság mintegy 55 százaléka van beoltva, de vannak olyan települések, körzetek, ahol ez az arány mindössze 15 százalékos.
A járvány kezdete óta csaknem ötmillió tesztet végeztek el, mintegy 750 ezer esetben mutatták ki a fertőzést, és több mint hétezren hunytak el betegség szövődményeiben – a halálozási arány 0,97.
Az utóbbi időben az esetek kilencven százalékában a delta variáns okozza a fertőzést. Valószínűleg ennek a virulenciából eredő gyors terjedése, valamint az is hozzájárul a helyzet drasztikus romlásához, hogy ismét sokezres fesztiválokat, koncerteket és egyéb szórakoztató rendezvényeket tartottak és tartanak országszerte. Sok esetben a külföldi nyaralásról hazatérők esetében mutatták ki a fertőzést:
általában Görögországból, Montenegróból vagy a horvát, illetve az albán tengerpartról „vitték haza” a vírust az ott nyaraló szerbek.
Egyelőre nem vezettek be szigorításokat, már a maszk viselése sem jellemző, noha ajánlott lenne. Az ország legnépszerűbb politikusa, Alekszandar Vucsics államelnök a napokban azt nyilatkozta, nem kíván beavatkozni a járványügyi szakemberek munkájába, de arra kéri őket, hogy bármilyen döntéseket is hoznak, azok enyhék legyenek, mert meg kell tanulni együtt élni a vírussal és fontos a gazdaság működőképességének fenntartása is.
Az idősebbek átoltottsága Szerbiában messze meghaladja a fiatalabb korosztályokét. A harmadik adagot is általában az idősebbek veszik fel. Tatjana Adzsics Vukicsevics, a batajnicai Covid-kórház igazgatója a tapasztalatait ecsetelve azt nyilatkozta, hogy most sokkal súlyosabb a páciensek kórképe, mint bármelyik korábbi hullám esetében. Az ország legnagyobb Covid-kórházában a betegek több mint hetven százaléka oxigénterápiára szorul. Mintegy tíz százalék pedig lélegeztetőgépen van. Augusztus közepén kezdték meg a védőoltások harmadik adagjának beadását Szerbiában. Naponta három-ötezer a beadott adagok száma, amikor viszont úgymond teljes gőzzel oltottak, napi 75-80 ezret is beadtak. Ez is azt mutatja, jelentősen csökkent az érdeklődés az oltakozás iránt. A szerbiai tapasztalatok szerint a delta törzs többnyire a fiatal és egészséges, de oltatlan férfiakat támadja: közülük kerül ki a kórházi kezelésre szoruló betegek nyolcvan százaléka.
Borítókép: Europress/AFP/STR/Vladimir Zivojinovic
