Még mindig a dzsihadista indíttatású terrorizmus számít a legkomolyabb terrorfenyegetettségnek az Európai Unióban − számol be legújabb jelentésében az Europol. Az Európai Unió bűnüldöző ügynökségének a minap közreadott dokumentuma, az Európai Unió terrorizmus helyzetéről és trendjeiről szóló jelentés 2021 (European Union Terrorism Situation and Trend Report 2021) azt a célt szolgálja, hogy friss adatokkal szolgáljon a terrorizmus helyzetéről és kilátásairól, méghozzá elsősorban az EU-tagállamok információi alapján.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy tavaly a közvéleményt és a politikai döntéshozókat ugyan lekötötték a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések, azonban számos tragikus eset mutat rá arra, hogy – még a globális egészségügyi helyzet ellenére is – a terrorizmus továbbra is fenyegetettséget jelent az öreg kontinensen.
Az adatokat tekintve a helyzet aggasztó: összesen 57 terrorcselekmény történt tavaly az uniós országokban, további kettő Svájcban, és szám szerint 62 terrorizmushoz köthető eset történt az Egyesült Királyságban. A jelentés kiemeli, hogy a befejezett, meghiúsult vagy leleplezett cselekményekkel egyetemben összese 449 személyt tartóztattak le a hatóságok terrorizmus gyanújával az Európai Unióban. Összesen 21 embert öltek meg terrorista támadásokban, illetve hárman haltak meg az Egyesült Királyságban és egy ember Svájcban.
A dokumentum szerint a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a támadások áldozatait – egyetlen kivétellel – véletlenszerűen jelölték ki.
Kivétel a francia középiskolai tanár meggyilkolásának esete volt: tavaly október 16-án, a franciaországi Conflans-Sainte-Honorine-ban a 18 éves, csecsen származású Abdoullakh Anzorov Allah akbar! kiáltással brutális kegyetlenséggel lefejezte a 47 éves, francia származású Samuel Paty középiskolai történelemtanárt, mert a szólásszabadságról szóló tanóráján Mohamed prófétáról készült Charlie Hebdo-karikatúrát mutatott be.
Az országban egyébként a legutóbbi terrortámadás idén a Párizs melletti Rambouillet-ben történt: egy Tunéziából származó férfi egy francia rendőrnőt szúrt meg életveszélyesen, Allah akbar! felkiáltással.
Nem fogunk meghajolni az iszlamista terrorizmus előtt
– nyilatkozta akkor Emmanuel Macron francia államfő. Az eset apropóján a francia belügyminiszter, Gérard Darmanin még abban a hónapban egy terrorizmus elleni törvényjavaslatot mutatott be a miniszterek tanácsa előtt, ennek értelmében pedig többek között állandóvá teszik azokat a korábbi átmeneti intézkedéseket, amelyek a házkutatásokra, biztonsági terület létrehozására, istentiszteleti helyek bezárására, gyanús személyekkel szembeni korlátozó intézkedésekre vonatkoztak. A tervezet értelmében két évre emelkedik azoknak a szabadon bocsátott személyeknek az adminisztratív ellenőrzési és követési ideje, akiket terrorizmussal kapcsolatos ismételt bűncselekmények esetén legalább három vagy legalább öt év börtönbüntetésre ítéltek. Franciaország ugyanakkor még továbbment: augusztus 13-án az Alkotmánytanács szentesítette a „szeparatizmus ellenes törvényt”, amelyet Emmanuel Macron azért erőltetett, hogy visszaszorítsák az egyre terjedő vallási alapú társadalmi elkülönülést.
