Újabb fegyverszállítmánnyal kedveskedik Biden Tajvannak

Hétszázötvenmillió dollárért erősíti Washington a tajvani tüzérséget. Peking tiltakozik.

MN_SABLON

Az amerikai külügyminisztérium már jóváhagyta, s most a kongresszuson a sor, hogy rábólintson egy újabb fegyvereladásra Tajvannak. Borítékolható, hogy Peking újra tiltakozni fog. A washingtoni adminisztráció szerdán értesítette a törvényhozást fegyvereladási szándékáról,

aminek keretében Tajpej negyven darab 155 milliméteres M109A6 („Paladin”) típusú önjáró tarackot kapna 750 millió dollárért.

(A tarack, lövedékröppályáját tekintve, az aknavető és az ágyú között helyet foglaló löveg.) A szállítmányhoz tűzvezetési rendszer és kapcsolódó felszerelések is tartoznak. – Amennyiben zöld utat kap, az ügylet nagyban hozzájárul Tajvan tarackflottájának korszerűsítéséhez, valamint védelmi képességei erősítéséhez a jelenlegi és a jövőbeli fenyegetésekkel szemben, egyúttal az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeit is szolgálja, valamint hozzájárul a térség stabilitásához – mondta a külügyminisztérium szóvivője. A CNN amerikai hírtelevízió értesülése szerint a szenátus külügyi bizottságának elnöke informálisan máris jóváhagyta az eladást. Robert Menendez kijelentette: – A tranzakció újabb jele a kormány csendes-óceáni stratégiája, valamint Tajvan mint szövetségesünk melletti elkötelezettségnek. A kongresszusnak harminc napja van a döntésre, valamint még véglegesíteni kell az ügylet részleteit a fegyvereket szállító BAE Systemsszel is.

Eddig még nemigen volt rá példa, hogy a törvényhozók elleneztek volna fegyvereladásokat Tajvannak

– mutatott rá az RT.com orosz hírportál.

Az Egyesült Államok már évtizedek óta szállít fegyvert egy erről szóló, mind a demokraták, mind a republikánusok támogatását élvező törvény értelmében. A jelenlegi ügylet Joe Biden amerikai elnök által jóváhagyott első ilyen jellegű, a korábbi kurzust folytató akció. Tavaly októberben Donald Trump előző elnök adminisztrációja egy 1,8 milliárd dolláros fegyvereladást terjesztett a kongresszus elé, korábban pedig több, harci repülőkről, harckocsikról, légvédelmi rakétákról, valamint torpedókról szóló tranzakciót hagytak jóvá 18,2 milliárd dollár értékben. Peking élesen elítélte e megállapodásokat, mivel azok sértik Kína Tajvan felett proklamált szuverenitását.

Az amerikai–kínai kapcsolatokban – Washington által kezdeményezett – paradigmaváltás következett be az utóbbi időben, s a jelenlegi elnök mintha folytatná elődje konfrontatív politikáját.

Biden áprilisban nem hivatalos delegációt küldött Tajpejbe, s ezzel a sziget iránti támogatását hangsúlyozta.

Ugyancsak áprilisban jelentette be az amerikai külügyminisztérium a Tajvannal kiépített kapcsolatokra vonatkozó új irányelveit. Ned Price külügyi szóvivő szerint az új irányelvek leszögezik, hogy Tajvan pezsgő demokrácia, valamint fontos biztonságpolitikai és gazdasági partner, amely szintén a jó oldalán áll a nemzetközi közösségben. Ennek jegyében liberalizálni lehet a kapcsolatokat szabályozó irányelveket, amelyek többek között a nem hivatalos kapcsolatokat érintik. Mindezek előzménye, hogy Mike Pompeo előző külügyminiszter, mielőtt januárban elhagyta volna hivatalát, feloldotta az évtizedes korlátozást, amely az amerikai és a tajvani tisztségviselők érintkezését szabályozta.