Egyre több menedékjogi kérelmet nyújtanak be a moldávok a német hatóságokhoz a szövetségi belügyminisztérium közleménye szerint. Helmut Teichmann belügyminisztériumi államtitkár szeptember elején Elke Breitenbach integrációs szenátornak küldött levelében arra figyelmeztetett, hogy a kérelmek száma Berlinben kifejezetten magas,
szerinte ez összefüggésben állhat a pénzbeli támogatások berlini kifizetésének gyakorlatával.
Az államtitkár visszaélésnek nevezte az ügyet, amelyet szerinte nem szabad elbagatellizálni sem a német társadalom, sem más migránsok és menekültek befogadása szempontjából. Németországban jelenleg egy felnőtt menedékkérő élethelyzetétől függően 354 eurót (127 ezer forintot) kap havonta, a menekültek ennél magasabb összegre számíthatnak, de ez még mindig kevesebb, mint a németeknek járó szociális támogatás. Teichmann egyúttal a számok „robbanásszerű” emelkedésére is figyelmeztetett. Sajtóértesülések szerint a menedékkérelmet benyújtók egy része korábban már folyamodott ilyen státushoz a német hatóságoknál, azonban elutasították őket, ezt követően többségük Franciaországban vagy Hollandiában tartózkodott, ahonnan ismét benyújtották a kérelmeket.
A statisztikai adatok azt mutatják, idén júniusban 111, júliusban 231, augusztusban pedig 431 menedékjogi kérelmet nyújtottak be a moldávok, ugyanakkor a jelenségre már augusztus elején is figyelmeztetett a német szövetségi menekültügyi hivatal.
A belügyminisztérium szerint Moldova már az ötödik helyet foglalja el a menedékkérők származási országainak listáján Szíria, Afganisztán, Irak és Törökország után.
Lapunk megkeresésére Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet tudományos segédmunkatársa elmondta, a moldávok gazdasági bevándorlóknak tekinthetők, így nem biztos, hogy jogosultak ugyanazokra a támogatásokra, mint az afgánok, a szírek vagy a kelet-ukrajnaiak. – Még a kelet-ukrajnaiak menedékkérelmeit sem fogadják el mindig Nyugat-Európában, de még Lengyelországban sem – emelte ki a szakértő. Gönczi Róbert elmondta, Moldova kivándorlóországnak tekinthető, ugyanis az elmúlt harminc évben a lakosság mintegy egyharmada hagyta el hazáját. A Világbank adatai szerint a kilencvenes években majdnem négy és fél millióan lakták az országot, azonban már hárommillió alá csökkent a számuk.
Főként munkát szeretnének találni, azonban ha kedvezőek a segélyezési feltételek, ami Berlinben is fennáll, akkor az egy kifejezetten pozitív mozgatórugója ennek a folyamatnak
– magyarázta Gönczi Róbert, aki szerint a pénzügyi motiváció lehet a hajtóerő, és egyáltalán nem meglepő, hogy a moldáv menedékkérők száma növekvő tendenciát mutat. A Migrációkutató Intézet munkatársa ismertette, szakértők körében is vita folyik arról, mi áll a Moldovából elinduló menekültek számának növekedése mögött, továbbá abban sincs egyetértés, hogy a nyáron kormányfői székbe került, nyugatbarát Natalia Gavrilița politikája mennyire járulhatott hozzá a folyamathoz. Gönczi Róbert emlékeztetett, hogy Moldovában kifejezetten magas a munkanélküliek aránya: tavaly 4,7 százalék, két évvel ezelőtt pedig 5,1 százalék volt.
Borítókép: Van, aki szeretne dolgozni. Menekültek sorakoznak egy továbbképzéseket kínáló német irodánál. Fotó: JOHN MACDOUGALL
