Megdöbbentő sebességgel növekedett a zsidóellenesség, illetve a zsidóság iránti ellenszenv a világjárvány kezdete óta, ezért az Európai Unió egy új uniós stratégiát dolgozott ki az antiszemitizmus felszámolására vonatkozóan. Katharina von Schnurbein, az EU antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős koordinátora a brüsszeli Politico hírlevelének adott interjújában elmondta:
az antiszemitizmus elleni küzdelmet és a zsidó élet előmozdítását célul kitűző stratégiát október első felében teszik majd közzé, az irányelv nyíltan vállalt célja pedig az, hogy az egész kontinenst érintő probléma elleni harc bekerüljön az összes vonatkozó uniós politika fősodorjába.
Egy az Európai Bizottság által nemrég közzétett tanulmány például arra a megállapításra jutott, hogy a koronavírus-világjárvány kezdete óta a pandémia okozta gazdasági bizonytalanság és társadalmi aggodalmak kiváló táptalajt nyújtanak a szélsőséges indulatokat gerjesztő, összeesküvéselmélet-hívő és dezinformációt terjesztő csoportoknak, akik a globális lezárások során radikalizálni és mobilizálni igyekeztek az online közösségeket. Az antiszemita gyűlöletbeszéd pedig gyakran merül fel közös pontként a közösségi hálózatokon terjedő szélsőséges diskurzusban, ami veszélyes következménnyel jár a közbiztonságra, a társadalmi kohézióra és a demokráciára vonatkozóan. A leglátogatottabb online platformokon egyébként német és francia nyelven szaporodott meg leginkább a zsidóellenes gyűlöletbeszéd:
a kutatás arra az eredményre jutott, hogy a Facebookon, a Twitteren és a Telegramon idén januárban és februárban tizenháromszorosára nőtt a német nyelvű antiszemita tartalmak száma ugyanezen időszak egy évvel korábbi adataihoz képest, míg a francia nyelvű antiszemita tartalmak meghétszereződtek.
A sokszor összeesküvés-elméletekkel kéz a kézben járó antiszemita tartalmakra ráadásul sok esetben milliárdos nagyságrendű reakció érkezett, ami azt jelenti, hogy százmilliók lájkolták, osztották meg vagy kommentálták ezeket a tartalmakat.
Katharina von Schnurbein ezzel kapcsolatban elmondta: megdöbbentő, hogy a zsidóellenesség milyen tempóban növekedett az online médiatérben a pandémia alatt, az elmúlt másfél évben pedig annak is szemtanúi lehettünk, hogy a régi összeesküvés-elméleteket – a világjárványra kontextualizálva – újracsomagolták.
– A káros tartalom nem feltétlenül illegális, azonban radikalizálódáshoz vezethet
– magyarázta az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős koordinátor, emlékeztetve arra, hogy a 2019-ben a németországi Szász-Anhalt tartomány Halle nevű városában történt lövöldözésről is bebizonyosodott, hogy antiszemitizmus motiválta.
A stratégiától egyébként azt remélik, hogy fontos löketet ad majd a tagországoknak a gyűlöletbeszédet kriminalizáló uniós jogszabályok alkalmazásához és a saját jogrendszerükbe való átültetéséhez. Németországban például jelentősen megugrott az antiszemita bűncselekmények száma 2020-ban:
legalább 2275 antiszemita hátterű bűncselekményt regisztráltak, ezek közül mintegy 55 erőszakos cselekmény volt.
Az Institute for Jewish Policy Research nevű londoni székhelyű agytröszt egy tavaly októberben közzétett jelentése arra a megállapításra jutott, hogy jelenleg összesen 1,3 millió zsidó él Európa földrajzi területén, amely a felmérés szempontjából magában foglalja az EU 27 tagállamában, valamint az Egyesült Királyságban, Törökországban és Oroszországban élő zsidókat.
Borítókép: MTI/EPA/Atef Szafadi
