Több mint egy éve, hogy nem sikerül elfogadni az Európai Bizottság (EB) migrációs csomagját. Az elhíresült paktum megakadt a tagállamokat tömörítő uniós tanácsban, azt több tagország – köztük hazánk – nem tartja megfelelőnek az illegális bevándorlás feltartóztatására. A brüsszeli végrehajtó testület mindezek ellenére szerdán újabb migrációs intézkedéseket jelentett be a csomag égisze alatt: nyilvánosságra hoztak egy migrációs jelentést, egy embercsempészet elleni cselekvési tervet, valamint egy nyilatkozatot a munkavállalókra vonatkozó uniós irányelvek alkalmazásáról. A dossziédömpinget a Brüsszelben nyilatkozó Margaritísz Szkínász és Ylva Johansson uniós biztosok szerint az indokolta, hogy
bár a migrációs csomagot továbbra sem fogadták el, újfajta és már ismert bevándorlási kihívások is jelen vannak a kontinensen. Mint Szkínász fogalmazott, a Földközi-tenger térségéből, Afganisztánból, valamint a keleti külső határok irányából is nyomás zúdul Európára.
A biztos egyúttal ismételten lobbizott amellett, hogy a tagállamok fogadják el a csomagot. – Olyan, mintha lenne egy ejtőernyőnk zuhanás közben, de nem használjuk – szemléltette. A Brüsszel által szerdán ismertetett adatok szerint a 2020–2021-es időszakban még a pandémiának köszönhetően arányaiban (a 2015-ös válsághoz képest) alacsony maradt az irreguális migráció mértéke. 2021 első felében ugyanakkor már látszik növekedés:
összesen 120 ezren lépték át illegálisan az EU külső határait. Ugyanez az adat 2020 első kilenc hónapjában még 77 ezer volt, 2019 ugyanezen időszakában pedig 91 ezer.
Az EB a jelentésében azt is leszögezi, hogy az afganisztáni helyzet hatását egyelőre nem látni a statisztikákban. Ezzel kapcsolatosan Szkínász szerdán rövid idő alatt immár sokadszorra hangoztatta:
Nem látjuk, hogy a 2015-ös válság megismétlődne.
EU-biztos: Nem hagyhatjuk meghalni a migránsokat
Természetesen szóba került a lengyel–belarusz migrációs helyzet is: Johansson csütörtökön biztosan Lengyelországba utazik, hogy varsói kormánytagokkal tárgyaljon a szeptember eleje óta fennálló rendkívüli állapotról. Brüsszel azzal vádolja Belaruszt, hogy szándékosan növeli a migrációs nyomást az unió külső határain. A szóban forgó határszakaszon több migráns vesztette életét az utóbbi időben. Szerdán a bizottság
a Minszkkel kötött vízumkönnyítési megállapodás részleges felfüggesztését is bejelentette. Az intézkedés az Aljakszandr Lukasenka vezette kormányzat hivatalnokait, valamint belarusz diplomatákat érint.
Johansson a lengyel vizittel kapcsolatos várakozásairól egyébként azt mondta: keménynek kell lenni Lukasenkával, így kész együttműködni Varsóval, ám megköveteli azt is, hogy a lengyelek vizsgálják ki a migránsok halálának körülményeit. – Ezek nemcsak lengyel, hanem uniós határok is. A közösségi vívmányoknak és alapelveknek meg kell felelni – húzta alá a liberális politikus, aki szerint „nem halhatnak meg emberek az EU-s határoknál”.
Európa mindig is célja lesz a menedékkérőknek. Mindenkinek, aki diktatúrák és erőszak elől menekül, tudnia kell: Európa ott lesz mellettük. Ugyanis ez az, ami minket európaiakká tesz
– ezt már Szkínász mondta a lengyel–belarusz helyzetről. A biztos nemrég annak a véleményének is hangot adott, hogy a német és francia választások után kell elfogadni a migrációs paktumot.
Borítókép: Margaritísz Szkínász az Európai Bizottság brüsszeli épületében. Forrás: Európai Bizottság
