Fél évvel a 2022 tavaszán esedékes francia elnökválasztás előtt „összecsapott” a francia politikában két ellentétes pólust képviselő személy: Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője és Éric Zemmour francia jobboldali esszéista a francia BMF televízió adásában vitázott csütörtök este. A műsorban többek között a bevándorlás, a biztonság és az iszlám kérdéséről vitáztak a meghívottak, továbbá élesen bírálták egymást is: Mélenchon kritizálta Zemmourt „csökevényes Franciaország-víziója” miatt és az írót veszélyesnek nevezte az országra nézve. A baloldali politikus pedig sajnálkozott azon, hogy Éric Zemmour „a jobboldal és a szélsőjobboldal mentora” lett.
A Zemmourizmus létezik!
–hangoztatta Mélenchon, majd hozzátette: az esszéista csupán fantáziákról beszél és eltereli a fókuszt az olyan problémákról, mint például az éghajlatváltozás vagy a szegénység. A jobboldali író azonban a kritikákat nem hagyta annyiban és azt hangoztatta, Franciaországnak iszlamizált külvárosai vannak. Éric Zemmour a vita során annak adott hangot, hogy az ország polgárháborúban áll.
Hogyan nevezné azt az országot, ahol egy tanárt lefejeznek?
– tette fel a kérdést az író, utalva Samuel Paty tanár 2020 októberében történt brutális kivégzésére. „A bűnözés, az a dzsihád” - folytatta Zemmour, aki úgy véli, civilizációs háborút folytatnak Franciaország ellen. Ezekre a szavakra reagálva Jean-Luc Mélenchon megkérdezte tőle: „Nem szégyelli magát?” Az esszéista azonban leszögezte: „nem, egyáltalán nem szégyellem”. A vitában a felek kitértek az atomenergia kérdésére is: Mélenchon azon az állásponton van, Franciaországnak át kellene térnie más, alternatív energia használatára, a baloldali elnökjelölt azonban arra emlékeztetett, idén 10 erőműből 4 nem tud működni az aszály és a nagy meleg miatt. Ugyanakkor Zemmour ellenzi a a szélturbinák kiépítését, szerinte károsak mind az emberek egészségére, valamint elcsúfítják a tájat is és nem újrafelhasználható anyagból készülnek, hanem betonból. Jean-Luc Mélenchon erre azt felelte, „senki sem mondja, hogy szélturbinákat fogunk mindenhová elhelyezni!” A baloldali politikus továbbá hangsúlyozta, nem tudhatjuk azt, hogy a globális felmelegedésnek milyen hatásai lesznek az atomerőművek biztonságára. Zemmour ezt követően kifejtette, hogy Franciaországban soha nem történt nukleáris baleset, és szerinte az atomenergia feladása a nemzeti szuverenitás feladását jelentené. A heves vita folyamán a két fél azonban egy dologban egyetértett: a kormánynak ki kellene lépnie a NATO-ból.
Nincs semmi dolgunk ebben a katonai szövetségben
–jelentette ki először Jean-Luc Mélenchon. Éric Zemmour úgy vélte, hogy a NATO egy olyan géppé vált, amely kiszolgálja az Egyesült Államokkal szövetséges országokat.
Korábban a BFM TV kérésére a francia Elabe közvélemény-kutató intézet készített egy felmérést, miszerint Éric Zemmour már hitelesebb személyiség a franciaországi bevándorlással kapcsolatban, mint a hivatalban lévő köztársasági elnök, Emmanuel Macron. Zemmourt – akiről még nem lehet tudni, indul-e a jövő évi francia elnökválasztáson – csak Marine Le Pen előzi meg, aki 39 százalékkal vezeti a hitelességi rangsort, őt követi Zemmour 31 százalékkal, majd Macron mindössze 28 százalékkal. Zemmour a közösségi médiában jelezte, hogy pénteken indul Magyarországra, hozzátette: „mindig meghatódik, ha Közép-Európa szívébe érkezik”.
Borítókép: Éric Zemmour plakátokon, Franciaországban
Fotó: Europress/AFP/LUDOVIC MARIN
