Egy hónapja, augusztus 4-én büszkén számolt be arról a svéd belügyminiszter, hogy az év első hét hónapjában – összevetve az egy évvel korábbi, azonos időszakkal – 13 százalékkal kevesebb lövöldözés történt Svédországban. Mikael Damberg elmondta, hogy míg 2020 első hét hónapjában 208 alkalommal dördültek el fegyverek, addig 2021-ben „csak” 180 esetben. Az adatokból kiderül, a kevesebb lövöldözéssel kevesebb sérült is járt, ugyanakkor a halálos áldozatok száma pontosan megegyezik, mindkét évben 25-en haltak meg hét-hét hónap alatt.
Ha néhány napot vár Damberg, lehet, meg sem tartotta volna a sajtótájékoztatót, ugyanis augusztusban tovább durvult a helyzet. A hónap negyedik napjáig már három lövöldözés történt, az egyikben hárman súlyosan megsérültek. A sajtótájékoztatót követő hét napban pedig tovább fokozódott az erőszak. Egy nap kivételével minden napra esett egy vagy két lövöldözés Svédország városaiban, köztük a fővárosban, Stockholmban és Göteborgban is, összesen tíz alkalommal, ami négy sérülttel járt. Az egyik alkalommal négy fegyveres egy autóra lőtt, amiben egy család utazott, kisgyerekkel. A hónap további részében is mindennaposak voltak a lövöldözések.
Augusztus 17-én például három helyen dördültek fegyverek (az incidensek két halálos áldozatot követeltek), 26-án pedig fényes nappal, egy belvárosi étteremben végeztek ki több lövéssel egy embert Linköpingben, amit két esti lövöldözés követett más helységekben, valamint egy robbantás Uppsalában és kétszáz autó felgyújtása a stockholmi repülőtér közelében. A hónap hasonlóan zárult, 30-án négy lövöldözés is történt Stockholm különböző negyedeiben, egy ember meghalt, ketten pedig súlyos sérülésekkel kerültek kórházba.
Ezeket a bűncselekményeket gyakorlatilag kivétel nélkül bevándorló hátterű bandák tagjai követték el. Bár a szociáldemokrata-zöld kormány mindent megtesz azért, hogy eltitkolja a korlátozás nélküli migráció pusztító hatását, a bevándorlás kimutathatóan összefügg a bűncselekmények számának drasztikus növekedésével. A Bűnmegelőzési Tanács (Brå) tizenhat év után – elsősorban társadalmi nyomásra – ismét publikált az etnikai származásra vonatkozó adatokat a bűncselekményekkel kapcsolatban. A hivatal a 2015 és 2018 közötti adatokat vizsgálta, és megállapította, hogy ebben a négy évben a svédországi születésű, két svéd szülővel rendelkező lakosoknak mindössze három százaléka követett el bűncselekményt. A tanács kiemelte, a súlyos bűncselekmények, különösen a halált okozó testi sértés és nemi erőszak esetében óriási a különbség a svéd és a migrációs hátterű lakosok között, ez utóbbiaknál tizenegyszer akkora az ilyen bűncselekmények elkövetésének aránya, mint a svédek körében.
A svéd politika az elmúlt egy-két évben folyamatosan azt hangoztatta, hogy megálljt kell parancsolni a bandabűnözésnek. Stefan Lövfen miniszterelnök már 2017-ben azt mondta, térdre kell kényszeríteni a bandákat. Ezzel szemben az elmúlt években – szintén a Brå kimutatása szerint – az Európai Unión belül Svédországban növekedett leggyorsabban a fegyverrel elkövetett bűncselekmények száma. 2020-ban átlagosan minden napra jutott egy, összesen 366 esetet regisztráltak, 47-en pedig elhunytak ezek következtében.
Az augusztusi erőszakhullám kapcsán 22-én szólalt meg a miniszterelnök a köztévében, ahol a műsorvezető kérdésére, hogy mi a személyes felelőssége, azt a kitérő választ adta, hogy kormánya elszánt a bűnözési hullám megfékezésében, ezért több költségvetési forrást szán a rendőrségnek, munkaerőt vesznek fel és újabb felszerelést biztosítanak. A rendőrségnél másként érzik mindezt, a júniusi rendőrgyilkosság óta egyre nagyobb az elkeseredés a testületben. Nemrégiben egy közrendőr állt a média elé és mondta el, hogy kollégája meggyilkolása óta semmilyen változás nem történt. Hanna Bergelins, aki 18 éve rendőr, azt állítja, a legnagyobb fenyegetést a bandabűnözés miatt kell elszenvedniük, és a növekvő kockázat miatt kollégái tömegesen hagyják el a testületet.
