Nem siratják Angela Merkelt

Konzervatív véleményformálók negatív mérleget vonnak az elmúlt tizenhat évről a választások előtt.

– kérdezi Dietrich.

Aki 1987-ben, még diákként utazott az NDK-ba, ma nem ismer rá a tájra. Szürkeség helyett takaros városokat látni. Igaz, Helmut Kohl, az országegyesítő kereszténydemokrata kancellár egyenesen virágzó tájakat ígért a keletnémeteknek. „Kohl nem hazudott. Vannak problémák, nem vagyunk olyan fejlettek most sem, mint a nyugati országrész. De nagy rosszindulattal lehet csak azt állítani, hogy nem zárkóztunk fel valamennyire” – ezt már a Szászországból származó Wolfgang Schütze mondja Gerában, aki Drezdában a Sächsische Zeitung munkatársa volt, majd az itteni Ostthüringer Zeitung főszerkesztő-helyetteseként ment nyugdíjba.

Wolfgang Schütze szerint rosszul kezelték a 2015-ös migrációs válságot. Fotó: Havran Zoltán

Kohl árnyékából lépett ki – az „öreg kancelláron” pedig át – az a Kasner néven Hamburgban született, ám mégis keletnémet politikus, aki mecklenburg-előpomerániai pártvezetőként tűnt fel a Kereszténydemokrata Unióban (CDU), állt később a párt élére, 2005-ben pedig a keleti tartományok nagy reménységeként debütált a kancellári poszton. Angela Merkel 67 évesen – az új kormány megalakulásakor – komoly, de ellentmondásos örökséget hátrahagyva távozik. „Rá szavaztam, és tizenhat éve a kormányváltást is, az irányvonalat is támogattam, mert sok értékeset találtam benne. Ám aztán a politikai koncepció részévé vált, hogy a kancellári hivatalnak a közvélemény-kutatók mutattak utat, Merkel pedig nem tudta tartani a színvonalat. Most lejárt a szavatossága ennek a modellnek” – mondja Christian Dietrich. Wolfgang Schütze, Merkel stratégiai hibáit sorolva hozzáteszi, a német energiafordulat az Európában legmagasabb áramárakhoz vezetett. Az atomenergia leépítését a szénbányászaté követte.

– A másik nagy hiba a 2015-ös menekültválság volt, a Magyarország elleni ekkori bírálatok pedig „történelmi hálátlansággal” értek fel

– mondja. A migrációban Schütze azt látja a fő problémának: nem határolódik el világosan a menekültbefogadás a gazdasági bevándorlástól, mint más fejlett országokban, az Egyesült Államokban vagy Kanadában. „Miközben Németországnak szüksége lenne szakképzett munkaerőre, a bevándorlók közül sokan nem akarnak integrálódni. Nem lehet itt úgy élni, mint Damaszkuszban!” – teszi hozzá.

– Ha idejön egy traumatizált fiatal Európán kívülről és bűncselekményt követ el, akkor őt is szigorúan meg kell büntetni, ugyanúgy, mint egy helybélit. De aki sokat beszél erről, azt rasszistának bélyegzik

– ezt Günter Oßwald mondja.

Vele és fiával, Matthiasszal Mühlhausenben, autóalkatrészekkel foglalkozó vállalkozásuk székhelyén találkozunk, ahol 150 főnek adnak munkát. Az idősebb Oßwald keletnémet ellenzéki volt, majd az SPD tagja, ám nézeteltérések miatt kilépett. 2016-ban az év vállalkozója lett Türingiában.

Mathias és Günter Oßwald: Németország messze esik a demokráciától. Fotó: Havran Zoltán

Már csak a helyi politikában, civilként aktív egy kisebb településen, Treffurtban. Oßwald a kerékpársport művelője és szponzora – a falon sorjáznak a mezek, amelyeket neves versenyzők küldtek hálából.

– Ma Németország sajnos messze esik a demokráciától. Egy demokráciában ugyanis a más véleményeknek, így a konzervatívokénak is hallatszódniuk kellene. De nálunk a közmédia és a lapok a baloldal irányában elfogultak, 80 százalékban így tálalják a híreket

– mondja. Matthias Oßwald a Tichys Einblick alternatív magazin egy számát teszi ki az asztalra. A címlapon a lehetséges kancellárjelöltek – Olaf Scholz (SPD) és Armin Laschet (CDU). „Scholz rideg technokrata. Laschet sem az optimális jelölt, de nemcsak realista és közel áll a polgári középréteghez, hanem érzelmei is vannak” – bök a fotókra. „Merkel drámai hibákat követett el Németország szempontjából, a CDU-t pedig balra fordította, elárulva a kereszténydemokrata értékeket. Nélküle AfD sem lenne, ahogy brexit sem” – von mérleget Matthias Oßwald. De most legalább nem Merkel jön ötödször is – Németország új kezdet előtt áll.

Borítókép: Járókelők a Die Linke egyik türingiai irodája előtt. Népszerűek a protestpártok az ország keleti felében. Fotó: Havran Zoltán