Bottal üthetik a spanyol hatóságok a szökött katalán exelnök nyomát. Sokáig úgy tűnt, hogy Carles Puigdemont brüsszeli bujkálása véget ér, és – bár nem önként, de – hazatér, hogy hazája igazságszolgáltatása előtt valljon arról, miért kiáltotta ki 2017-ben egyoldalúan és alkotmányellenesen Katalónia függetlenségét. Az olasz hatóságok szeptember végén egy 2019-es elfogatóparancs alapján letartóztatták, amikor európai parlamenti képviselőként egy szardíniai rendezvényre érkezett. Puigdemont azonban ügyvédeinek köszönhetően még aznap szabadlábra került.
A sassari fellebbviteli bíróság október 4-re idézte be kihallgatásra, ahol a bíró úgy döntött: nem adja át a spanyol rendőrségnek, hanem felfüggeszti az ellene szóló letartóztatási parancsot addig, amíg az Európai Bíróság nem dönt a mentelmi jogáról.
Tette mindezt annak ellenére, hogy a letartóztatásról szóló határozatot kibocsátó spanyol bíróság igazolta, hogy a rendelkezés érvényes. Puigdemont ügyvédei végig ennek az ellentétét bizonygatták Pedro Sánchez nyáron elhintett üzenetére hivatkozva. A spanyol miniszterelnök júniusban kegyelmet adott Puigdemont börtönben ülő társainak azért, hogy helyreállítsa a békés párbeszédet Madrid és Barcelona között. Bár az intézkedést a politikusra nem terjesztették ki, a kormányfő utalt arra, hogy az ellene szóló elfogatóparancsot felfüggesztik.
Puigdemont kálváriája feltüzelte a hangulatot a spanyolországi belpolitikában. Katalóniában a nacionalista párttagok és szimpatizánsaik a letartóztatás hírére utcára mentek, hogy követeljék szabadon engedését és egyben Katalónia függetlenségét.
Az ellenzéki jobboldali Néppárt vezetője, Pablo Casado máig a kormányt kritizálja. Szerinte Pedro Sánchez ölbe tett kézzel nézte végig az eseményeket, és titokban reménykedett, hogy az olasz hatóságok nem adják át a szeparatista vezetőt Spanyolországnak, mert így nem kerül veszélybe a Katalóniával szűk egy hónapja újraindult párbeszéd.
Sánchez idén valóban az átlagosnál jobban igyekszik a katalánok kedvében járni, hogy megtartsa a nacionalista pártok támogatását a parlamentben. Békülési kísérletei viszont egyoldalúak. Azután, hogy kegyelmet adott a politikai foglyoknak, majd felajánlott 1,7 milliárd eurót a barcelonai reptér kibővítésére, Pere Aragonès katalán elnök nyomatékosította: nem elégszenek meg ennyivel, és amnesztiát követelnek a szabadon engedett politikusoknak. Puigdemont letartóztatása után világossá tették azt is: elvárják, hogy vessenek véget a férfi üldözésének. A reptéri beruházás kapcsán pedig közölték: a kormány tervei lerombolnák az El Prat melletti élővilágot. A miniszterelnök ezért határozatlan időre felfüggesztette a légikikötő felújítási terveit.
A Sánchez-féle békülési kísérletekkel és a katalánok megszokott követeléseivel indították újra szeptember közepén a Madrid és Barcelona közötti párbeszédet, amelyre 2019 óta nem volt példa. A Katalóniában koalíciós partnerként kormányzó Együtt Katalóniáért (Carles Puigdemont pártja) azonban nem volt hajlandó asztalhoz ülni a madridi kormányzattal, és később is csak úgy kíván tárgyalni, ha feltételeket szabhat. Puigdemont szabadon engedése után arra biztatták az egykori pártvezért, hogy „bomlassza tovább Spanyolország egységét”.
Az első találkozón Pedro Sánchez és Pere Aragonès meghallgatta ugyan egymást, de közös nevező nem született, sőt a katalán elnök a közös sajtótájékoztató rá eső részében kivitette a spanyol zászlót maga mögül, hogy „vizuálisan se azonosítsák őt Spanyolországgal”.
Katalónia október 1-jén ünnepelte a Spanyolországtól való elszakadás alkotmányellenes kikiáltásának a negyedik évfordulóját. A megemlékezésen Aragonès közölte: a párbeszéd során mindvégig képviselni fogja a katalán nép érdekeit anélkül, hogy bármilyen eddigi követelésről lemondana, majd kiemelte: Katalónia ismét szavazni fog, mert továbbra sincs más célja, mint megalapítani a katalán köztársaságot.
Borítókép: Carles Puigdemont volt katalán elnököt támogatói üdvözlik a Szardínia szigetén fekvő Sassari fellebbviteli bírósága előtt október 4-én
Fotó: MTI/AP/Gloria Calvi
