– Az Európa Tanács (ET) májusban kezdődő magyar elnökségének kezdete óta sikerült elérni azt a fegyvertényt, hogy a kisebbségvédelem mint téma visszakerült a politikai fősodorba, és ott is tudjuk tartani
– mondta lapunknak Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos annak apropóján, hogy holnap rendezik meg A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai című konferenciát, amelynek célja a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása.
Májustól novemberig már másodszor tölti be Magyarország az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ennek apropóján négy konferenciát is szervez, amelyek középpontjában a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása áll – ennek lesz harmadik állomása a holnap Budapesten megrendezendő, A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai című konferencia is. Az esemény apropóján Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, a harmadik konferencián a nemzeti kisebbségek jogai, az eddig elért eredmények és az ezekkel kapcsolatos kihívások kerülnek fókuszba.
– A konferenciasorozat célja mindenekelőtt a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása. Az előző két konferencia tapasztalatai azt mutatják, hogy a lehetőségeket jobban ki lehetne használni, ugyanakkor a jelenlegi európai politikai légkör nem teszi lehetővé ennek a fejlesztését
– magyarázta Kalmár Ferenc.
A miniszteri biztos hangsúlyozta, azt a fegyvertényt már sikerült elérni, hogy a politikai fősodorba visszakerült a kisebbségvédelem mint téma, és ott is tudják tartani. Szerinte a második konferencián, amelyet Budapesten rendeztek meg a témával foglalkozó különböző civil szervezetek és kutatási intézetek részvételével, figyelemreméltó volt, hogy a civil szervezetek hiányolták, hogy az Európa Tanács nem ad nekik megszólalási lehetőséget és nem ad projekteket, ahol fel tudnának szólalni, és objektív javaslattal állhatnának elő a különböző döntések meghozatala előtt. A nemzeti kisebbségek védelmében egyébként nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólalt. A szeptember végén az Európa Tanács magyar elnöksége által szervezett strasbourgi vallásközi konferencián a tárcavezető úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa megerősödjön, vissza kell térnie saját klasszikus értékeihez, többek között biztosítania kell a nemzeti kisebbségeket megillető jogok érvényesülését. Szijjártó Péter akkor azt is hozzátette: a történelmünkből fakadóan természetesen érzékenyek vagyunk a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására.
Szerinte Európa klasszikus értékeihez az egykori vasfüggönytől keletre jobban ragaszkodnak, mint attól nyugatra, és úgy látja: a mostani magyar elnökség kiváló alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet ezekre az ügyekre.
Hogy milyen jogai is vannak a kisebbségeknek, arról a keddi konferencián is bőven szó esik majd: felszólal egyebek mellett Szili Katalin autonómiáért felelős miniszteri megbízott, aki az autonómiatörekvések jogi alapjait vázolja fel. Ezután arról lesz szó, hogy milyen példákat lehet látni Európában a jó gyakorlatra: Nyugat-Európában Dél-Tirol, Közép-Kelet Európában pedig a Moldáviában lévő gagauz tartományt mutatják be a felszólalók. Az eseményen azt is részletezik a meghívottak, hogy hogyan működik az Európa Tanács kisebbségi vegyes bizottsága, és melyek azok a jó példák, amelyek hatással lehetnek a kisebbségvédelem szabályozására. Végül arról lesz szó, hogy hogyan alakult az elmúlt időszakban a nemzetiségi jogok helyzete és milyen kilátások vannak Közép- és Kelet-Európában. Kalmár Ferenc jelezte azt is: a konferenciasorozat negyedik és egyben utolsó állomásán már a jövőről lesz szó.
– A cél az lenne, ha megvalósulna az, hogy az európai nemzetek egymásért tesznek
– fogalmazott a miniszteri biztos.
Borítókép: Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán
