Kétmillió spanyol háztartás már a rekordmértékű áramáremelés előtt sem tudta felfűteni a lakását
A szolgáltatók idén júniusban 270 százalékos áramáremelést jelentettek be, emiatt pedig egy átlagos spanyol család havi villanyszámlája már nyáron a duplájára emelkedett. A téli hónapokban a csekkek végösszege várhatóan még tovább nő, főleg a déli régiókban, ahol a fűtést is árammal oldják meg. A tanulmány szerint 2020-ban a 47 milliós lakosság 11,1 százaléka kénytelen volt folyamatosan spórolni az áramon, mert már az akkori csekkeket is csak nehezen tudta kifizetni. A legtöbben a fűtésen spóroltak és a normálisnál sokkal hűvösebb lakásban vészelték át a telet. 2021-ben ezeknek a családoknak az aránya várhatóan tovább emelkedik. A spanyol kormánynak egyelőre nem sikerül megoldást találnia az áramár stabilizálására. Eddig az áfa 21-ről 10 százalékra csökkentésével segítették a háztartásokat, de ezt az intézkedést csak év végéig tartják fenn. A következő hónapokban várhatóan befagyasztják vagy csökkentik a számlákon szereplő fix adónemeket is. A spanyol kormányt a gáz árának emelkedése is aggasztja. A következő hónapokban ugyanis akár 28 százalékkal megugorhat a havi gázszámlák összege.
Forrás: Vozpopuli.com
Hiánycikké válhat a sportruházat Franciaországban
A koronavírus-járvány újabb hosszú távú hatására hívják fel a figyelmet Franciaországban: Párizsban és vidéken is már kiürülőben vannak a sportruházatot, sportcipőket, sportszereket árusító polcok. Az amerikai Nike például attól tart, hogy a karácsonyi periódusban már nem lesz elég árucikke Franciaországban a vásárlási roham kiszolgálására.
A háttérben az ázsiai textilgyárak termelésének lelassulása és következésképpen a ruha- és sportcipőkészítő iparág részleges megbénulása áll. A koronavírus delta variánsának terjedése Vietnamban az igen szigorú kijárási korlátozás meghosszabbítását eredményezte, de az egyik legnagyobb beszállító, Kína sem tudja a megszokott ütemben biztosítani sem a textíliákat, sem az elkészült termékeket. A régió sportszergyártása idén tavasszal már 50 százalékkal csökkent, de a Nike jelentése szerint – amely a sportcipőinek felét gyártatja Vietnamban – az év második felére a dél-vietnami gyáraknak már 80 százalékát zárták be. A kijárási korlátozások miatt ugyanis a dolgozók nagy része nem tud eljutni munkahelyére. Vásárlóik megnyugtatására már mindkét óriáscég bejelentette, hogy másik országban fog – egyelőre csak az átmeneti időre – új beszállító után nézni.
Forrás: Francebleu.fr
Jóváhagyja a spanyol egészségügyi minisztérium az idősek megerősítő oltását
A tárcát vezető miniszter, Carolina Darias bejelentette: október végétől engedélyezik a 70 év felettiek harmadik dózissal történő beoltását. Az ennél fiatalabbak egyelőre nem kapnak még egy adag oltóanyagot. Utalt arra is, hogy a korcsoport tagjait, közel hétmillió embert, kizárólag az mRNS-alapú ellenszerekkel immunizálják tovább, és csak abban az esetben, ha a második oltásukhoz képest már eltelt fél év. A spanyol kormány az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyásáig nem merte meghozni a végső döntést a témában. Néhány autonóm közösség, köztük Madrid azonban ennek ellenére sem ért egyet a döntéssel. Úgy vélik: a harmadik oltás egyáltalán nem sürgős, ráadásul nincs tudományos bizonyítéka annak, hogy egyáltalán szükség van rá. Galícia és Baszkföld szintén tartózkodó a témában, és nem biztosak abban, hogy október végén megkezdik a harmadik adagok beadását. Az egészségügyi minisztérium jóváhagyta azt a tervet is, amelynek értelmében mostantól csak központilag raktározzák a koronavírus elleni oltóanyagokat, hogy könnyebben lehessen követni azok lejárati idő szerinti felhasználását. A vakcinákat eddig az autonóm régiók tárolták, ennek az lett a következménye, hogy például Katalónia szeptemberben 70 ezer lejárt ellenszert dobott a szemétbe.
Forrás: Eldiario.es
EU-s kritika érte a svéd erdőgazdálkodást
Idén nyáron mutatta be az Európai Bizottság az erdőgazdasági stratégiáját, amely a Nature szaklapban publikált tanulmányra épül. A svéd köztévének adott interjúban Virginijus Sinkevičius most élesen bírálta Svédországot, mert szerinte az országban túl gyakran és nagy területen végeznek tarvágást. Az uniós biztos rámutatott, hogy nagy óvatossággal és különleges helyzetekben lehet csak azt alkalmazni. Az erdőirtás 2016 és 2018 között 49 százalékkal emelkedett az unióban, a legnagyobb része a kitermelésnek, 27 százalék, Svédországban történik. Az elmúlt 30 évben a skandináv államban 36 százalékkal emelkedett a kiirtott területek nagysága. Az új uniós stratégia teljesen ellentétes a svéd erdészeti gyakorlattal.
„A tarvágás tönkreteszi a talajt és ültetett monokultúrához vezet. Nem hiszem, hogy ez a helyes megoldás. Azt javaslom, szálazva vágják az erdőt” – mondta Sinkevičius. Az uniós biztos szerint a tagállamok erdőgazdálkodásának megváltoztatása fontos az EU éghajlati céljainak eléréséhez.
Forrás: SVT
A borítóképen hófödte erdőben megy egy autó a Svédország északi részén fekvő Sundsvall közelében 2021. január 13-án Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Mats Andersson
