Spanyolország folytatja az afgánok kimenekítését
A következő két napban több mint 300 afgán állampolgárt evakuálnak Pakisztánból. Hétfőn 84, kedden 247 embert szállító gép landol várhatóan a Madrid melletti Torrejón de Ardoz katonai repülőterén. Az afgán kollaboránsok és családtagjaik kimenekítési műveletének keddi szakasza rendkívül összetett lesz, ugyanis a listán szereplőknek saját eszközeikkel kell elérniük Afganisztán és Pakisztán határát. Amint megérkeznek, megkapják az Iszlámábádban lévő spanyol nagykövetség személyzetének támogatását és az utazáshoz szükséges vízumot. A műveletben részt vevő légierők egyik gépe több napja a városban állomásozik és várja, hogy az afgánok átlépjék a határt, ami sokszor nyolc órába telik. Pakisztán lezárta határát Afganisztánnal és senkit sem enged át, mert fél a menekülthullámtól, ugyanakkor a spanyol kormány külön kérésére beleegyezett abba, hogy a listán szereplő személyeket átengedik a határon azzal a feltétellel, hogy azonnal elviszik őket Pakisztánból. A külügyminiszter, José Manuel Albares szeptember elején utazott Pakisztánba és Katarba, hogy előkészítse az augusztusban megszakított evakuálási műveletek folytatását a két országgal együttműködésben.
Forrás: El Pais
A brüsszeli ételfutárok többsége illegális bevándorló
A két legnagyobb brüsszeli ételfutár cég dolgozóinak többsége illegális bevándorló, derült ki egy brüsszeli központú migránsvédő szervezet (Couriers in Trouble/Bajban a Futárok) aktivistájának, Nada Ladraa-nak a Le Soir belga lapnak adott interjújából. Az Uber Eats és a Deliveroo futárcégek alkalmazottai személyi okmányok, tartózkodási és munkavállalási engedély nélkül élnek Belgium területén. A koronavírus-járvány idején megerősödött étel-házhozszállítási szektor azonban jól „felszívta” a megélhetést kereső illegális bevándorlókat. A futárként dolgozó migránsok papírokkal rendelkező kollégáik személyazonosságát vásárolják meg és használják a munkájuk során, a személyazonosságért a jövedelmük húsz százalékát perkálják le a hiteles adatok tulajdonosának.
A jogvédő felhívta a figyelmet a hamis személyazonossággal dolgozó migránsok jogfosztott státuszára és kizsákmányolására, mert a munkáltatói rendszerben nem szereplő futárok nem jogosultak számos juttatásra, ellátásra. Nada Ladraa elmondta, hogy az illegális bevándorlók a brüsszeli ételfutár cégek „gerincét” teszik már ki, a kiszállításonként mindössze 5 eurós fix díjat (hozzávetőleg 1700 forint) ugyanis már csak az illegálisan élő és kiszolgáltatott emberek vállalják Brüsszelben.
Forrás: The Brusels Times
Marine Le Pen nem aggódik Éric Zemmour franciaországi elnökjelöltsége miatt
A francia BFM TV hírcsatornának nyilatkozó Marine Le Pen a francia köztársasági elnökválasztás jelöltjeivel és a közvélemény-kutatók által mért szavazati arányokkal kapcsolatban vasárnap kifejtette, hogy nem aggódik a jobboldali politikai esszéíró, politológus és ugyancsak erősen migrációellenes Éric Zemmour esetleges elnökjelöltsége miatt. „Meggyőződésem, hogy ott leszek a második fordulóban, sőt, úgy gondolom, hogy a győzelemre is esélyem van” – nyilatkozta Le Pen.
Éric Zemmour legkésőbb november közepéig jelenti be a döntését, hogy jelölteti-e magát a köztársasági elnöki posztért vívott megméretésben. Zemmour jelenleg az indulásának a feltételeit vizsgálja, a kampányfinanszírozás lehetőségeit, és annak a valószínűségét, hogy meg tudja-e szerezni a jelöltséghez szükséges 500 választott állami köztisztviselő támogató aláírását.
Forrás: BFMTV, Veleurs Actuelles
Növekszik az antiszemitizmus Svédországban
A Totalförsvaret Kutatóintézet friss kutatása – amely a zsidóság közösségi médiában való megjelenését vizsgálta – arra az eredményre jutott, hogy az említések negyedében negatív vagy gyűlölködő kontextusban jelenik meg a téma. A kutatás vezetője elmondta, hogy az antiszemitizmus minden vizsgált platformon jelen van, a nem moderált csatornákon pedig igen magas arányban. Lisa Kaati hozzátette, a pandémia alatt emelkedett a zsidókkal kapcsolatos összeesküvés-, valamint a holokauszttagadó-elméletek száma, amelyek a legtöbb európai országban büntethetőek.
A köztévének azt nyilatkozta egy húszéves fiatal, hogy zsidóként nem biztonságos Svédországban élni. Eliot Moskowitcz azt mondta, felhagyott a Dávid-csillag viselésével a nyakláncán, ugyanis többször érte emiatt inzultus. Felidézte, hogy a Holokauszt harmadik generációs túlélőjeként különösen rossz élmény volt számára, amikor a gimnáziumi zuhanyzóban azt mondták neki, a vizet kicserélve el fogják gázosítani az összes zsidót.
Forrás: SVT, Sveriges Radio
Borítókép: A stockholmi zsinagóga. Fotó: Flickr
