Franciaország elismeri a világosan látható felelősségét
– így nyilatkozott szombaton Emmanuel Macron francia államfő Párizsban azon a megemlékezésen, amelyet az 1961. október 17-én, a francia fővárosban történt mészárlás évfordulójára emlékezve rendeztek meg.
Emmanuel Macron elítélte, ahogy ő fogalmazott, a köztársaság számára megbocsáthatatlan bűncselekményeket. Ez az első alkalom, hogy egy francia elnök meglátogatta a mészárlás helyszínét, amelynek halálos áldozatait a történészek legalább több tucatra becsülik, annak ellenére, hogy a hivatalos álláspont szerint csak hárman haltak meg. 1961. október 17-én, az akkor zajló függetlenségi háború alatt, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) felhívására több ezer tüntető vonult az utcára, semmibe véve az algériaiaknak elrendelt kijárási tilalmat.
A Le Figaro francia lap idézi az Élysée-palota hivatalos közleményét, miszerint azon az éjszakán brutálisan, erőszakosan, véresen lépett fel a rendőrség az algériai tüntetők ellen, akik tiltakoztak otthonuk elhagyásának tilalma miatt.
Közel tizenkétezer algériait tartóztattak le. Sok sebesült mellett több tucat embert öltek meg, testüket a Szajnába dobták. Sok család soha nem találta meg szeretteit
– írja az Élysée-palota hivatalos közleményében. Abban az időben a párizsi rendőrség vezetője az a Maurice Papon volt, akit a második világháború alatt, a náci megszállás idején, Gironde megye prefektusaként 1942 és 1944 között elkövetett tetteiért marasztalták el évtizedekkel később.
Korábbi cikkünkben felidéztük, hogy a gyarmati múlt mindig is beárnyékolta Franciaország és Algéria viszonyát, viszont a két ország közti konfliktus egyre inkább mélyülni látszik: többek között Algériának nem tetszett, hogy Franciaország beleavatkozik a Maliban zajló, a szélsőséges iszlamista csoportok ellen zajló háborúba, ami miatt Algéria ezentúl nem engedélyezi, hogy a francia katonai gépek átrepülhessenek légterükön. Emmanuel Macron nemrégiben bejelentette, hogy törvénytervezetet nyújtana be annak érdekében, hogy az algériai függetlenségi háború idején a francia csapatok oldalán harcolt algériaiak kártérítést kapjanak. Az intézkedés több tízezer embert érintene, akiket a háború alatt a francia kormányzat nem engedett áttelepülni az európai államba, hazájukban azonban nagyon komoly szenvedés várt rájuk, tekintve, hogy szembefordultak a szabad Algériáért harcolókkal. Algéria 1954 és 1962 között vívta függetlenségi háborúját, amelynek eredményeként elszakadt Franciaországtól.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök 2017. augusztus 28 -án a párizsi Élysée-palotában az EU- és az afrikai vezetőkkel folytatott megbeszélésen beszél arról, hogyan lehet enyhíteni az Európai Unió migránsválságát
Fotó: Ludovic Marin/AFP
