Mi mind az európai család tagjai vagyunk! – ennyit sikerült kicsalogatni Ursula von der Leyenből az Európai Unió és Ukrajna kijevi csúcstalálkozóján arra az újságírói kérdésre, hogy mégis mikor válhat valóra Ukrajna uniós csatlakozása. És az Európai Bizottság elnöke legalább szóvirágokba csomagolta, hogy még napirenden sincs a téma, ehhez képest Charles Michel, az Európai Tanács elnöke inkább megkerülte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig illedelmesen elhárította a kérdést. Ukrajna egyébként még tagjelölti státusban sincs, viszont 2014 óta az úgynevezett keleti partnerség tagja, 2017-ben pedig társulási egyezményt kötöttek a felek. Ezek nem számítanak az unió előszobájának, a hasonlatnál maradva inkább csak az ajtón kopogtatnak vele, a cél a politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítése, a közös értékek meghatározása. Még céldátum sincs tehát meghatározva, ám ettől függetlenül az ukrán társadalomban továbbra is népszerű az Európai Unió:
a közvélemény-kutatások szerint 62 százalék támogatja a csatlakozást a 26 százalékkal szemben.
Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek a felmérések az oroszbarát szakadár területekre, továbbá az elcsatolt Krím-félszigetre (amelyeken vélhetően a legmagasabb lenne az unió elutasítottsága) nem vonatkoznak.
A csúcstalálkozón a mézesmázos szavakon túl – az uniós vezetők beszédük végén még szokatlan módon tapsot is kaptak – legalább ezúttal nem üres kézzel érkeztek Kijevbe. Sikerként könyvelhették el, hogy Ukrajna csatlakozott az egységes európai égbolt kezdeményezéshez, amely élénkítheti, gazdaságosabbá és biztonságosabbá teheti a légi forgalmat. Ennek kapcsán újságírói kérdésre,
amely egy esetleges magyar vagy holland vétó miatti aggodalomra vonatkozott, kiderült: már túl vannak az aláíráson, egyetlen tagállam sem gördített akadályt a megállapodás útjába.
Viszont úgy tűnik, az uniós vezetők ezúttal sem érezték fontosnak felhánytorgatni az ukrajnai kisebbségek helyzetét, például a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő, sokat kifogásolt oktatási és nyelvtörvényt. Ehelyett, ami Kijevben a legfontosabb, sokadszorra is kiálltak Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett, valamint biztosították őket arról, hogy semmi esetre sem maradnak gáz nélkül – még ha az oroszok el is zárják a csapokat. Sőt, jelképes lépésként hétfőn az Európai Tanács éppen további nyolc személy ellen rendelt el szankciókat, akik felelősek az orosz jognak a jogellenesen annektált Krím félszigeten és Szevasztopolban történő végrehajtásáért. Ezzel már 185 személyre és 48 szervezetre vonatkoznak uniós büntetőintézkedések.
Miközben Kijevben nyugatra néznek, keleten a helyzet változatlan, sőt a harcok kiújultak.
Az ukrán sajtó éppen ma adott hírt róla, hogy egy újabb ukrán katona sérült meg, az EBESZ hétfői jelentése szerint a két szakadár területen, a Donyec-medencében 150-szer, Luhanszknál 120-szor sértették meg a tűzszünetet. Hétfőn Angela Merkel leköszönő német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz, illetve külön Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, és a híradások szerint felmerült egy újabb csúcstalálkozó szervezése a normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Franciaország, Németország – részvételével. A lehetőséget Moszkva is megerősítette, konkrét dátumot azonban még nem tűztek ki.
Borítókép: Ursula von der Leyen, Charles Michel és Volodimir Zelenszkij Fotó: Dati Bendo
