Az indiai hadsereg a kínai erők jelenlétét kívánja ellensúlyozni azáltal, hogy jelentősen növeli katonáinak létszámát a térségben – jelentette ki a napokban az indiai hadsereg egyik magas rangú tisztje. A szóban forgó terület a két ország Himaláján húzódó határa: India északnyugati része, a Kasmírhoz tartozó Ladak, és a határ túloldalán lévő, kínai ellenőrzés alatt álló Akszaj Csin.
A két ország határa megközelítőleg 3500 kilométer hosszú, leginkább hegyvidéki területek. Az úgynevezett tényleges ellenőrzési vonal azonban vitatott hovatartozású terület, amely sem a terepen, sem a térképeken nincs pontosan megjelölve.
Manoj Mukund Naravane, az indiai hadsereg vezérkari főnöke azt mondta, hogy a kínai csapatmozgások aggodalomra adnak okot.
India ezért 50 ezer katonát, valamint tüzérségi lövegeket, harckocsikat, légvédelmi rendszereket, gyors reagálású föld–levegő rakétarendszereket és egyéb felszereléseket telepített a térségbe.
A Defense News nevű védelempolitikai szakportál idézte Amrit Pal Singh nyugalmazott vezérőrnagyot, aki azt mondta: az indiai erők a téli hónapokra rendezkednek be, műszaki és orvosi ellátmánnyal, fegyverekkel, lőszerrel, az éghajlatnak megfelelő ruházattal és járművekkel szerelik fel a katonákat. A hadsereg fejenként 15 ezer dollárt (4,8 millió forint) költ a katonákra október és március között. A haderő továbbá nagy hatótávolságú felderítő, megfigyelő drónokat is bevet, és katonai műholdakat aktivál a kínai haderők tevékenységének elemzésére.
– India az elmúlt telek alkalmával sok nem harci jellegű áldozatot szenvedett a térségben, és ez a logisztikai rendszerük problémái miatt van. Noha India igyekszik fejleszteni ezen logisztikai, infrastrukturális képességeit a kínai–indiai határ mentén, mind minőségében, mind mennyiségében elmarad a kínaiakétól
– közölte a Global Times című kínai lappal Szong Zsong-ping kínai katonai szakértő, mondván: a logisztika kulcsfontosságú minden háborús helyzetben.
Az elmúlt hetekben az indiai és a kínai hadsereg is hadgyakorlatokat hajtott végre.
A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína kilencvenezer négyzetkilométeres indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszaj Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.
A két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A határ menti, tényleges ellenőrzési vonalnak nevezett zónát az 1962-es, pár hónapig tartó indiai–kínai háború lezárását követően hozták létre, ám a pontos határaiban nem sikerült megállapodni, így a térségben már korábban is előfordultak összetűzések. A két atomhatalom az 1990-es években különböző megállapodásokat írt alá a vita lezárására. Ennek ellenére tavaly ismét határvillongások voltak a két ország katonái között.
A 2020. júniusi határincidensben legalább húsz indiai katona vesztette életét.
A kínai álláspont szerint az összetűzésre azért került sor, mert indiai határőrök illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat. India szerint viszont Kína áll a konfliktus hátterében, amely nagy létszámú katonai kontingenst telepített erre a határszakaszra, egész „struktúrákat” épített ki a Himalája térségében a Galván-folyó völgyében húzódó demarkációs vonalon. Később felhagytak a csatározással, a felek magas rangú képviselői pedig tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust. Vang Ji (Wang Yi) kínai és Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter tavaly szeptemberben Moszkvában tartott megbeszélésükön megállapították: Kína és India nem versenytársak, hanem együttműködő partnerek.
Borítókép: Indiai katonák hadgyakorlata a kínai határ közelében (Fotó: Europress/AFP)
