időjárás -2°C Mária 2021. December 8.
logo

Megállapodtak az új kormány megalakításáról Németországban

Koren-Karczub Tímea
2021.11.24. 16:49 2021.11.24. 18:07
Megállapodtak az új kormány megalakításáról Németországban

– Megállapodtunk az új kormány megalakításáról, amely véget vet a Merkel-érának – utalt a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetőinek szerdán megkötött koalíciós szerződésére Olaf Scholz, aki hamarosan a tizenhat éve kormányzó Angela Merkelt válthatja a kancellári székben. 

Amennyiben a párttagságok külön-külön is elfogadják az újonnan bemutatott koalíciós szerződést, a három pártból álló „jelzőlámpakoalíció” már december elején átveheti a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetségének helyét Németország élén. 

Az országban az 1950-es évek óta nem volt példa hárompárti kormánykoalícióra.

A Merkel árnyékából kilépő Olaf Scholz, a jelenlegi CDU/CSU és SPD alkotta nagykoalíció alkancellárja és pénzügyminisztere, a békés elválás jegyében egy hatalmas virágcsokrot nyújtott át a kancellárnak, az egyik Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetőjének, aki vélhetően az utolsó kormányülésén vett részt szerdán. A merkeli érával való szakítás jegyében azonban a három párt számos olyan lépést foglalt a koalíciós szerződésébe, amelyekkel nemcsak a német társadalom „modernizálására” törekednének, de az EU konzervatív kormányainak, köztük Magyarországnak is egyértelmű üzenetet küldenek. Megállapodásukba foglalták például az EU jogállamisági mechanizmusának megerősítését is, 

vagyis azt szorgalmazzák, hogy szigorúbb szankciókat – például a helyreállítási pénzek megvonását – lehessen bevezetni azokkal az uniós tagállamokkal szemben, amelyek Brüsszel szerint nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. 

Az SPD, az FDP és a Zöldek továbbá abban is megegyeztek, hogy a Németországban élő külföldiek öt év után kérhessenek német állampolgárságot, illetve engedélyeznék a kettős állampolgárságot is, ami hatalmas változást idézhet elő az országban élő bevándorlócsoportok, például a törökök számára. 

– Németországban megvan az akarat a változásra. A mi feladatunk, hogy modernizáljuk az országot

– közölte Christian Lindner, az FDP elnöke a szerdai közös sajtótájékoztatón. A pártok képviselői közölték azt is, hogy reformjaik között szerepelne a minimálbér megemelése, illetve a cannabis legalizálása bizonyos keretek között.

Angela Merkel leköszönő német kancellár, valamint Olaf Scholz német alkancellár és pénzügyminiszter. Fotó: Markus Schreiber

A három párt bő egy hónapja, a németországi parlamenti választások után kezdett koalíciós tárgyalásokba. A szeptemberi voksoláson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a CDU/CSU-pártszövetség története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek. 

A tárgyaló felek a vártnál jóval hamarabb lezárták a megbeszéléseket, hiszen eleinte karácsonyra jósolták a megállapodást. Terveik szerint a december 6-i héten iktatnák hivatalába Olaf Scholzot, ami azt jelentené, hogy a választásoktól számítva körülbelül 70 nap alatt megalakulna az új német kormány. A legutóbbi, 2017-es parlamenti választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás.

Nem volt azonban teljesen felhőtlen a három párt viszonya a koalíciós tárgyalások során, nemrég a Zöldek arra panaszkodtak, hogy a másik két fél nem helyezi előtérbe a klímapolitikai célokat. 

A vita ugyanakkor a Zöldek győzelmével zárult, hiszen az SPD és az FDP is beleegyezett abba, hogy 2030-ig meg kell szüntetni Németország szénfelhasználását. Koalíciós szerződésükbe ezenfelül azt is belefoglalták, hogy szintén eddig az időpontig legalább tizenötmillió elektromos autó közlekedjen a német utakon.

Az ökopártnak viszont szintén kompromisszumot kellett hoznia abban a sarkalatos kérdésben, hogy az új kormány pénzügyminisztere az FDP elnöke, Christian Lindner legyen. A klímapolitikán kívül ugyanis a fiskális politikában is nézeteltérések adódtak a két párt között, mivel a Zöldekkel ellentétben a liberálisok nem akarnak adókat emelni, és ragaszkodnak a költségvetési szigorhoz is, míg riválisaik hajlandók növelni az államadósságot, ha klímapolitikai beruházásokról van szó. A pénzügyminiszteri posztról lemondva ugyanakkor a Zöldek társelnökei is fontos tisztségeket kapnak az új kormányban: Annalena Baerbock külügyminiszterként, Robert Habeck pedig gazdasági és klímaügyi miniszterként állhat helyt. 

Politikai elemzők mindezek ellenére úgy látják, hogy a pártok a kormány megalakulása után is folytatják a csatározást ideológiai különbségeik miatt, ami megbéníthatja az Európai Unió egyik vezető erejének működését. 

Az új kormánynak továbbá azzal a kihívással is szembesülnie kell majd megalakulása után, hogy a koronavírus-járvány eddig nem látott méreteket öltött Németországban, és várhatóan újabb szigorú korlátozások meghozatalával lehet csak megfékezni a negyedik hullámot.