Kína és Oroszország egy 2019-ben kidolgozott határozattervezet módosított változatát nyújtotta be az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé abban a reményben, hogy a tagok az észak-koreai élelmezési válság hatásait figyelembe véve megszavazzák azt. A tervezet a tengerhalászati és textiláruk exportja mellett a finomított kőolaj észak-koreai importjának felső határát is feloldaná, emellett lehetővé tenné, hogy észak-koreai munkások dolgozhassanak külföldön, továbbá a két Korea közötti vasúti és közúti együttműködés szankcióktól mentesen mehessen végbe.
Pedig Phenjanra ráférne a segítség: a remeteállam vezetője,
Kim Dzsong Un már azt tanácsolta népének, hogy a válság átvészelésének érdekében egyenek kevesebbet.
Ezenfelül igen érdekes megoldásokkal próbálkoznak az élelmiszerhiány megoldására, a legfrissebb hírek szerint fekete hattyúkat – amelyek egyébként díszmadarak – tenyésztenének, hogy legyen mivel pótolni a határzárlatok miatt Kínából érkező élelmiszer-szállítmányok elmaradását.
Az élelmezési válságok nem szokatlanok Észak-Koreában. Mivel az állami propaganda alapfeltevése, hogy az ország gazdasága minden téren képes az önellátásra – ez azonban korántsem igaz –, ezért a koreai háború végétől kezdve számos esetben sújtotta éhínség az észak-koreai népet. Legutóbb a kilencvenes évek végén, de azt megelőzően az ötvenes, hetvenes években, valamint 1990-ben tapasztalt hasonló állapotokat az ország.
Észak-Korea élelmiszer-önellátásának a legnagyobb problémája, hogy az ehhez szükséges, legalapvetőbb erőforrások és technológiák terén is importra szorul.
Ilyen például a kőolaj, ami a műtrágya és a rovarirtó szerek előállításánál elengedhetetlen, vagy a különböző mezőgazdasági gépek, amelyek a szektor modernizálásánál játszanak kiemelkedő szerepet. Ebből kifolyólag a külső hatásokra kifejezetten érzékeny az ország gazdaságának közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság. A jelenlegi válság annak tudható be, hogy Észak-Korea 2020 januárjában, a koronavírus-járvány terjedése miatt lezárta közös határait Kínával, amely az ország legnagyobb segélyezője és kereskedelmi partnere is egyben. Emellett az ENSZ által 2006 óta folyamatosan bevezetett szankciók, amelyek a remeteállam exportpiacainak és importjának a jelentős részét korlátozzák, szintén hozzájárulnak a kialakult helyzethez. Harmadrészt pedig az országot sújtó különböző természeti csapások, mint a tájfunok és az extrém szárazságok a termőföldek jelentős részét tönkretették.
A humanitárius katasztrófa elkerüléséhez szükséges lépés lenne, hogy az ENSZ BT elfogadja a határozattervezetet, erre azonban aligha van esély, több meg nem nevezett ENSZ-diplomata ugyanis azt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek, hogy a beadvány támogatottsága igen csekély. Emellett a Biden-adminisztráció egyértelművé tette, hogy az ország atomprogramja az egyik legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államokra és szövetségeseire nézve, így valószínűtlen, hogy elfogadják a tervezetet anélkül, hogy a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnének a nukleáris leszereléssel kapcsolatban.
Borítókép: Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szerint kevesebbet kellene enni. Forrás: MTI/EPA/KCNA
