Kyrsten Sinema az amerikai Demokrata Párt tagjaként több kérdésben a Trump-féle republikánus irányzattal értett egyet – emlékeztet cikkében a Tűzfalcsoport Blogstar-oldal.
Miután bejelentette, hogy nem támogatja Joe Biden 3,5 billió dolláros szociálpolitikai csomagját, egyre több atrocitás érte a politikusnőt. A személyét ért támadások során a Living United for Change in Arizona, röviden LUCHA (spanyol jelentése harc, küzdelem) aktivistái a mosdóba is követték, hogy ott is folytassák a Biden melletti agitálást.
A LUCHA 2019-ben 1,5 millió dollárt kapott Soros Nyílt Társadalom Alapítványától
– derül ki a Nyílt Társadalom által nyújtott támogatások adatbázisából.
Biden nem állt ki párttársa mellett:
Nem hiszem, hogy ez megfelelő taktika, de ez mindenkivel előfordul
– mondta újságíróknak az amerikai elnök.
Kyrsten Sinema az amerikai Demokrata Párt ünnepelt politikusa volt 2018-ban: 1988 óta először sikerült demokratának nyernie a választókerületében, a hagyományosan inkább konzervatív és republikánus Arizonában, így szenátor lett. A napokban viszont arról érkeztek hírek, hogy megvetett lett pártja és annak választói körében, mert nem mindenben ért egyet Joe Biden elnökkel. Egy Soros György által is finanszírozott aktivistacsoport pedig egy perc nyugtot sem akar neki hagyni addig, míg nem változtat a véleményén – derül ki a Tűzfalcsoport cikkéből.
Kicsoda Kyrsten Sinema? – teszik fel a kérdést az írásban.
Az Arizonai Állami Egyetemen (Arizona State University, ASU) végzett jogászként, politikai karrierjét megelőzően jogi pályán tevékenykedett és szociális munkásként dolgozott. Az Arizonai Zöld Pártban kezdte meg közéleti tevékenységét, ahol népszerűségét progresszív nézeteinek köszönhette, így az LMBT-jogok támogatásának (ő maga biszexuális) és a terrorizmus elleni küzdelem ellenzésének (mindössze pár évvel az USA-t ért legnagyobb terrortámadás után). 2004-ben nyargalt át a Demokrata Pártba, ahol fényes karrier várt rá: 2005–2011 között az arizonai törvényhozás képviselője volt, 2011–2012 között az arizonai szenátus tagja, majd 2013–2019 Arizona állam 9. számú kongresszusi körzetét képviselhette Washingtonban a képviselőházban. Ezt követte az ünnepelt 2018-as győzelme, amikor az állam szenátora lett, mandátuma 2019-től 2025-ig tart (hacsak addig meg nem buktatják).
Nézeteit tekintve elemzések szerint a demokraták között centristának tekinthető, Donald Trump elnöksége alatt ugyanis 25 százalékban együtt szavazott a republikánusokkal, ami az amerikai történelem során a második legmagasabb arány.
A Tűzfalcsoport cikkében megállapítja: kissé ellentmondásos az, hogy bár az abortuszt támogatja, a halálbüntetést ellenzi. 2010-ben részt is vett az Arizonai Halálbüntetés-fórum tavaszi konferenciáján felszólalóként, melyet az említett szervezeten túl az Amnesty International és az American Civil Liberties Union (ACLU, kvázi a TASZ amerikai megfelelője) szervezett. Mindkét NGO a Soros-hálózat tagja.
Míg korábban a demokraták között kedvelt, progresszív politikusnak számított, az utóbbi időben számtalan támadás érte amiatt, hogy nem támogatja Joe Biden 3,5 billió dolláros szociálpolitikai csomagját. A politikusnőre komoly nyomást helyeznek, de a nyomásgyakorlás október első hétvégéjén szintet lépett. Sinema alma materében, az Arizonai Állami Egyetemen tanít szociális munka témában. Itt kezdték el vegzálni és még a mosdóba is követni a LUCHA aktivistái, követelve tőle, hogy szavazza meg Biden csomagját és azt, hogy adjanak állampolgárságot az illegális bevándorlóknak is. A zaklatás nem maradt abba a hétvégén, ugyanis a szervezet tagjai a pheonixi repülőtéren, és leszállása után Washingtonban a Reagan repülőtéren is ott várták, folytatva a követelőzést.
A szenátor a Twitteren reagált az eseményekre, azokat nem tartja törvényes tüntetésnek, mivel az aktivistáknak nem volt jogosultságuk belépni és az egyetem területén tartózkodni, lefilmezni a diákjait és vele együtt a mosdóba követni őket.
Sinema vegzálása nem ért véget azzal, hogy mindenhova követték. Az egyik baloldali késő esti szórakoztató műsorban, a Saturday Night Live-ban is kifigurázták. Emellett számos cikk jelent meg róla, ezzel is megpróbálnak rá nyomást gyakorolni, hogy változtassa meg véleményét. A tinédzsereknek (!) szóló Teen Vogue még azt is kétségbe vonta egy írásban, hogy számít-e Sinema magánélethez való joga, ha ilyen fontos kérdésekről van szó.
Az MSNBC újságírója szerint éppen ideje volt, hogy még a mosdóba is utána menjenek. A CNN egyik riportere, Ana Navarro pedig egyenesen azt mondta, hogy megérdemelte a zaklatást. Vajon ugyanez lenne az eset visszhangja, ha valamelyik kiskedvenc demokrata politikusnővel történik meg ugyanez? A kérdésünk természetesen költői.
Sinema bemutatása és a vele megesett zaklatás után nézzük, mi is a LUCHA nevű szervezet. Honlapjuk szerint társadalmi, rasszalapú és gazdasági változásokért küzdenek, és elkötelezettek a befogadás, egyenlőség és az emberi méltóság értékei mellett. Mondjuk nem értjük, ebbe hogyan fér bele az, hogy a mosdóba követnek valakit… Programjaik között szerepel a Liberation Academy, vagyis Felszabadítás Akadémia, mely leírásuk szerint egy politikai oktatási program, ami a rendszerszintű elnyomás megértésére fókuszál, és célja a fennálló „elnyomó” rendszer lebontása. Magyarul egy anarchista, felforgató kurzust tartanak hatszor kétórás tanfolyamukon.
A LUCHA 2019-ben 1,5 millió dollárt kapott Soros Nyílt Társadalom Alapítványától – derül ki a Nyílt Társadalom által nyújtott támogatások adatbázisából. 2019 -ben a szervezet csupán 1,7 millió dolláros bevételt jelentett be, ami azt jelenti, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány a fő finanszírozója. Soros 250 ezer dollárt adott a LUCHA-nak 2017 -ben. Abban az évben a szervezet csak 328 ezer dollárról számolt be, így már akkor is a Nyílt Társadalom volt elsődleges pénzügyi forrása.
Az arizonai törvények értelmében
törvénytelen, ha bármely személy tudatosan fényképez, videófelvételt készít, filmez vagy digitálisan rögzít egy másik személyt az illető beleegyezése nélkül mellékhelyiségben, fürdőszobában, öltözőben, hálószobában vagy más olyan helyen, ahol az adott személynek észszerűen várja el a magánélete tiszteletben tartását.
Biden elnök a „folyamat részének” nevezte az esetet, amikor arról kérdezték, hogy szerinte az aktivisták átléptek-e egy határt azzal, hogy követték Sinemát a mosdóba.
Nem hiszem, hogy ez megfelelő taktika, de ez mindenkivel előfordul
– mondta a Tűzfalcsoport beszámolója szerint a demokrata párti elnök.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Kyrsten Sinema (Forrás: MTI/EPA/Mandel Ngan)
