Kázmér 2024. március 4.
logo
Tom Van Grieken a határvédelemről: Emelem a kalapom a magyarok és a lengyelek előtt

Tom Van Grieken: „Könnyen megtaláltuk a közös hangot Varsóban”

Judi Tamara (Brüsszel)
2021.12.09. 06:04 2021.12.09. 09:47
Tom Van Grieken: „Könnyen megtaláltuk a közös hangot Varsóban”

– Mi nem az EU vagyunk, nem egységesíteni akarjuk a pártjainkat. Mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon. Mi a szabad és egyenlő nemzetállamokban és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédben hiszünk – mondta Tom Van Grieken, a belgiumi Flamand Érdek vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Van Griekennel a közös jobboldali frakció alakításáról, az Orbán Viktorral való első személyes találkozóról és az európai migrációs politikáról is beszélgettünk Brüsszelben.

– A sajtóban felemás a megítélése a varsói csúcsnak, a baloldali lapok szerint kudarc, hogy még nem sikerült a közös frakció megalapítása. Mit gondol erről?

– A frakcióalapítás kifejezetten sosem szerepelt a napirenden, a baloldali politikai ellenfeleink és a sajtó baloldali része szándékosan forgatják ki az eseményeket. A varsói találkozónk célja mindig az volt, hogy megfogalmazzuk a közös elképzeléseket Európa jövőjéről, az Európai Unió reformjáról. Ennek a lenyomata a zárónyilatkozat. Egyébként nagyon könnyen megtaláltuk a közös hangot Varsóban. A következő találkozónk Madridban lesz, lépésről lépésre alakítjuk ki, miképp tudunk érvényt szerezni az elképzeléseinknek. Én azt gondolom, hogy a szóban forgó jobboldali pártok részéről az lenne a hiba, ha elsietnénk a dolgokat. Mi nem az EU vagyunk, nem egységesíteni akarjuk a pártjainkat. Mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon. Mi a szabad és egyenlő nemzetállamokban és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédben hiszünk. Két napig folytattunk formális és informális egyeztetéseket, nagyon sok mindenben egyetértettünk, az Oroszországhoz való viszony sosem volt ügy. Pedig erről is azt hallani, hogy megosztó téma közöttünk. A média az Identitás és Demokrácia (ID) frakciót is oroszbarát politikai csoportnak állítja be, ami szemen szedett hazugság. Mi Európa-barát pártok vagyunk, pragmatikusan dolgozunk – épp az EU érdekében.

– Ön az ID elődpártjának, az egykori Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) európai parlamenti frakciónak az egyik alapítója volt. Mennyiben különböző a mostani helyzet?

– Az ENF létrehozásának is voltak nehezebb és könnyebb részei. Abból a szempontból nehezebb volt, hogy adott, pontosan mennyi tagpárt állíthat fel egy európai parlamenti frakciót. Most szinte válogathatunk a szövetségesekből, akkoriban ez nem így volt. Viszont az ENF belga, olasz, francia és osztrák tagpártjai több mint negyven éve kapcsolatban álltak egymással, amikor az EP-ben közös politikai csoportot alapítottunk. Kívülről-belülről ismertük a másikat. Most ugyanezt csináljuk az Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) csoporttal. Ismerkedünk, bizalmi kapcsolatokat építünk ki. Szerintem rendkívül fontos, hogy az ID és a ECR együttműködjön, és minél nagyobb politikai csoportot alkothassunk – már a magyarokkal a soraiban. 

Ebben az építkezésben a varsói találkozó kihagyhatatlan lépcsőfok volt

Egyébként meggyőződésem, hogy a párt mindig egy eszköz, nem pedig cél. Az eszközökön pedig változtatni kell ahhoz, hogy célba érhessünk. Én nem azért politizálok, hogy az általam irányított párt évszázadokig fennmaradjon. Számomra a politika azt jelenti, hogy jobbra fordíthatom az országom és Európa sorsát.

– Első alkalommal találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel?

– Igen! El kell, hogy mondjam, mindig nagy tisztelője voltam Orbán Viktornak, de most már a rajongója vagyok. Korábban is mondtam már, hogy nagyon tetszett, ahogy sokáig gyakorlatilag egyedül ment szembe az európai mainstreammel, a Verhofstadtokkal és Merkelekkel. Az államférfi szerepen túl pedig egy végtelenül kedves embert ismertem meg a személyében. A miniszterelnöküknek nagyon jó a humora, és lehengerlő a személyisége! 

Tom Van Grieken és Orbán Viktor kezet fognak Varsóban Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

– A varsói záródokumentumban szerepet kap az illegális migráció. Az ön pártja nemrég Fort Europa (Európa erőd) néven kezdett kampányba az illegális bevándorlás megállítására. 

– Varsóban nem volt nehéz megtalálni azokat a témákat, amiben együtt tudunk működni. Az identitásunk és a nemzeti jogrendszerek védelme, valamint az őrült genderideológiával szembeni fellépés is ilyenek. Viszont a migráció az a terület, ahol a leginkább magától értetődő az érdekegyesség, függetlenül attól, hogy északi, déli, keleti vagy nyugati pártról van szó. A Flamand Érdek nemrég valóban megfogalmazott egy nagyívű migrációs tervet, hiszen az Egyesült Királyságba igyekvő menedékkérők Belgium északi részén is keresztülutaznak. Az ausztrál és a dán modellekből merítettünk ihletet. 

Az Európa erőd elnevezés mögött az európaik iránti szeretet áll, ami semmiképp sem jelenti az Európán kívüliekkel szembeni gyűlöletet.

 Mi azt gondoljuk, hogy jogszabályi szinten mindenképp, de ha lehetőség van rá, fizikai értelemben is meg kell erősíteni a határainkat. Épp Magyarországot hoznám példaként, önök a határzárral feltartóztatták a balkáni útvonalon érkező illegális hullámot. Az Európai Unió nyitott határ politikája viszont tőrbe csalja az útnak indulókat, és halálos áldozatokkal jár.

– Mit gondol arról a vitáról, ami a határzárak uniós finanszírozásáról szól?

– Az EU általánosságban sok pénzt költ különböző feladatokra, miért ne lehetne hát a határvédelemre is? A pártom a szövetségi parlamentben kezdeményezte, hogy a belga hadsereg ajánljon segítséget a szorongatott európai országoknak. Az európai szolidaritás elengedhetetlen a külső határok védelméhez. Ursula von der Leyen nagyot téved, amikor elutasítja a határzárak finanszírozását. Az a pénz ugyanis, amit elmulasztunk határvédelemre költeni, sokkal nagyobb kiadásokkal jár a tagállami költségvetésekben. Akár tízszeres szorzóról is beszélhetünk. Nálunk, Belgiumban például eurómilliókat költünk olyan emberekre, akiknek a jog szerint semmi keresnivalójuk nem lenne az országban. Emelem a kalapom a magyarok és a lengyelek előtt, mert nap mint nap valami olyasmit csinálnak, amihez a jelenlegi európai vezetőknek nincs bátorságuk.

Névjegy. Tom van Grieken 1986-ban született Antwerpenben, már fiatalként a Flamand Érdek (Vlaams Belang) ifjúsági tagozatának elnöke lett. 2014-ben Belgium valaha volt legfiatalabb pártvezetője vált belőle, amikor a Flamand Érdek választmánya 93 százalékos támogatottsággal elnökké választotta az akkor mindössze 28 éves politikust. 2019-ben a szavazatok 97 százalékával választották újra pártelnöknek. A 2019-es belga szövetségi parlamenti és regionális választásokat követően a jobboldali párt erős eredményt ért el, Flandria (és Belgium) második legnépszerűbb pártja lett, így Van Grieken lett az első olyan Vlaams Belang-vezető, akit a választási eredmény nyomán a belga király fogadott. A Flamand Érdek politikai mozgásterét korlátozza az úgynevezett cordon sanitaire rendszer, azaz a politikai karanténnek megfelelő „egészségügyi kordon”, amit a többi belga párt vont köréjük. Elődpártjuk, a Flamand Blokk az őket övező rasszizmusvita miatt szüntette be a tevékenységét, de a politikai bojkott a 2004-ben alakult Flamand Érdek esetében is fennmaradt. 

Borítókép: Tom Van Grieken, a legerősebb flamand párt, a Flamand Érdek vezetője (Forrás: Piroschka Van De Wouw)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.