– A sajtóban felemás a megítélése a varsói csúcsnak, a baloldali lapok szerint kudarc, hogy még nem sikerült a közös frakció megalapítása. Mit gondol erről?
– A frakcióalapítás kifejezetten sosem szerepelt a napirenden, a baloldali politikai ellenfeleink és a sajtó baloldali része szándékosan forgatják ki az eseményeket. A varsói találkozónk célja mindig az volt, hogy megfogalmazzuk a közös elképzeléseket Európa jövőjéről, az Európai Unió reformjáról. Ennek a lenyomata a zárónyilatkozat. Egyébként nagyon könnyen megtaláltuk a közös hangot Varsóban. A következő találkozónk Madridban lesz, lépésről lépésre alakítjuk ki, miképp tudunk érvényt szerezni az elképzeléseinknek. Én azt gondolom, hogy a szóban forgó jobboldali pártok részéről az lenne a hiba, ha elsietnénk a dolgokat. Mi nem az EU vagyunk, nem egységesíteni akarjuk a pártjainkat. Mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon. Mi a szabad és egyenlő nemzetállamokban és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédben hiszünk. Két napig folytattunk formális és informális egyeztetéseket, nagyon sok mindenben egyetértettünk, az Oroszországhoz való viszony sosem volt ügy. Pedig erről is azt hallani, hogy megosztó téma közöttünk. A média az Identitás és Demokrácia (ID) frakciót is oroszbarát politikai csoportnak állítja be, ami szemen szedett hazugság. Mi Európa-barát pártok vagyunk, pragmatikusan dolgozunk – épp az EU érdekében.
– Ön az ID elődpártjának, az egykori Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) európai parlamenti frakciónak az egyik alapítója volt. Mennyiben különböző a mostani helyzet?
– Az ENF létrehozásának is voltak nehezebb és könnyebb részei. Abból a szempontból nehezebb volt, hogy adott, pontosan mennyi tagpárt állíthat fel egy európai parlamenti frakciót. Most szinte válogathatunk a szövetségesekből, akkoriban ez nem így volt. Viszont az ENF belga, olasz, francia és osztrák tagpártjai több mint negyven éve kapcsolatban álltak egymással, amikor az EP-ben közös politikai csoportot alapítottunk. Kívülről-belülről ismertük a másikat. Most ugyanezt csináljuk az Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) csoporttal. Ismerkedünk, bizalmi kapcsolatokat építünk ki. Szerintem rendkívül fontos, hogy az ID és a ECR együttműködjön, és minél nagyobb politikai csoportot alkothassunk – már a magyarokkal a soraiban.