Hivatalosan ugyan nem tudott róla, mégis értesülhetett Olaf Scholz német kancellár, volt hamburgi polgármester arról, hogy a hamburgi ügyészség előzetes vizsgálatot folytatott ellene a német nyilvánosságban cum-ex ügyletek néven ismert nagyszabású pénzügyi visszaéléssel kapcsolatban − állítja az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tartományi kormány adataira hivatkozva.
A hamburgi szenátus − a tartományi rangú nagyváros kormánya − a helyi törvényhozás (Bürgerschaft) CDU-frakciójának írásbeli kérdésére összeállított válaszában arról tájékoztatott, hogy Olaf Scholz egyik ügyvédje többször is sürgette a hamburgi hatóságokat, hogy állítsák le az előzetes vizsgálatot.
A hamburgi ügyészség nem vonta be a szociáldemokrata (SPD) politikust az eljárásba, és a környezetét sem értesítette.
Kíváncsi vagyok, hogy Scholz miként értesült a vizsgálatról, ha az ügyészség nem is tájékoztatta − nyilatkozott Richard Seelmaecker CDU-s képviselő a frakció írásbeli kérdésére adott kormányzati választ elsőként ismertető DPA német hírügynökségnek.
Kifejtette: nyilvánvaló, hogy a hamburgi igazságszolgáltatásban volt egy „tégla”.
A hamburgi kormány − az SPD és a Zöldek koalíciós kormánya − által készített összeállítás szerint az akkori kancellárjelölt egyik ügyvédje először 2021. március 17-én lépett kapcsolatba az ügyészséggel. Igazolta, hogy a politikus jogi képviselőjeként jár el. Néhány héttel később, április 22-én írásbeli nyilatkozatot küldött, amelyben a vizsgálat azonnali megszüntetését követelte. Július 5-én és augusztus 5-én további beadványok következtek ugyanezzel a kéréssel.
Az ügyészség a szeptember 26-án tartott szövetségi parlamenti (Bundestag) választás előtt szűk három héttel, szeptember 7-én szüntette meg az előzetes vizsgálatot, mert nem kerültek elő bűncselekmény gyanújára irányuló jelek. Az ügy így nem jutott el a nyomozati szakaszba. A szövetségi legfőbb ügyészség egy novemberi döntésével helybenhagyta a hamburgi tartományi ügyészség határozatát.
A cum-ex ügyleteket a törvényi szabályozás 2012-es megváltoztatása előtti időkben folytatták Németországban adócsalók, akik osztalékfizető (cum) és osztalékot nem fizető (ex) részvények szándékosan áttekinthetetlen adásvétele révén kétszeresen igényelték vissza a tőkejövedelem után fizetendő adót. Ezzel több milliárd euró kárt okoztak a német államnak.