Hivatalosan ugyan nem tudott róla, mégis értesülhetett Olaf Scholz német kancellár, volt hamburgi polgármester arról, hogy a hamburgi ügyészség előzetes vizsgálatot folytatott ellene a német nyilvánosságban cum-ex ügyletek néven ismert nagyszabású pénzügyi visszaéléssel kapcsolatban − állítja az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tartományi kormány adataira hivatkozva.
A hamburgi szenátus − a tartományi rangú nagyváros kormánya − a helyi törvényhozás (Bürgerschaft) CDU-frakciójának írásbeli kérdésére összeállított válaszában arról tájékoztatott, hogy Olaf Scholz egyik ügyvédje többször is sürgette a hamburgi hatóságokat, hogy állítsák le az előzetes vizsgálatot.
A hamburgi ügyészség nem vonta be a szociáldemokrata (SPD) politikust az eljárásba, és a környezetét sem értesítette.
Kíváncsi vagyok, hogy Scholz miként értesült a vizsgálatról, ha az ügyészség nem is tájékoztatta − nyilatkozott Richard Seelmaecker CDU-s képviselő a frakció írásbeli kérdésére adott kormányzati választ elsőként ismertető DPA német hírügynökségnek.
Kifejtette: nyilvánvaló, hogy a hamburgi igazságszolgáltatásban volt egy „tégla”.
A hamburgi kormány − az SPD és a Zöldek koalíciós kormánya − által készített összeállítás szerint az akkori kancellárjelölt egyik ügyvédje először 2021. március 17-én lépett kapcsolatba az ügyészséggel. Igazolta, hogy a politikus jogi képviselőjeként jár el. Néhány héttel később, április 22-én írásbeli nyilatkozatot küldött, amelyben a vizsgálat azonnali megszüntetését követelte. Július 5-én és augusztus 5-én további beadványok következtek ugyanezzel a kéréssel.
Az ügyészség a szeptember 26-án tartott szövetségi parlamenti (Bundestag) választás előtt szűk három héttel, szeptember 7-én szüntette meg az előzetes vizsgálatot, mert nem kerültek elő bűncselekmény gyanújára irányuló jelek. Az ügy így nem jutott el a nyomozati szakaszba. A szövetségi legfőbb ügyészség egy novemberi döntésével helybenhagyta a hamburgi tartományi ügyészség határozatát.
A cum-ex ügyleteket a törvényi szabályozás 2012-es megváltoztatása előtti időkben folytatták Németországban adócsalók, akik osztalékfizető (cum) és osztalékot nem fizető (ex) részvények szándékosan áttekinthetetlen adásvétele révén kétszeresen igényelték vissza a tőkejövedelem után fizetendő adót. Ezzel több milliárd euró kárt okoztak a német államnak.
Olaf Scholz 2011-től 2018-ig volt az úgynevezett első polgármester, vagyis a tartományi kormány vezetője Hamburgban. Az ügyészség egy helyi pénzintézettel, a Warburg Bankkal − az egyik legnagyobb német magánbankkal − kapcsolatban folytatott előzetes vizsgálatot ellene, méghozzá azzal összefüggésben, hogy a tartományi adóhatóság 2016-ban elévülésre hivatkozva lemondott a cum-ex-ügyletek révén jogtalanul több tízmillió euró adó-visszatérítéshez jutó bankkal szembeni, 2009-re és 2010-re vonatkozó 47 millió eurós követelésről. További 43 milliót csak 2017-ben követelt vissza, miután az akkor CDU-s vezetésű szövetségi pénzügyminisztérium beavatkozott.
A legpatinásabb hamburgi vállalkozások közé tartozó Warburg Bank botrányának feltárására a Bürgerschaftban vizsgálóbizottságot hoztak létre, amely meghallgatta Olaf Scholzot az idén márciusban, néhány nappal azután, hogy ügyvédje kapcsolatba lépett az ügyészséggel. Főleg arról kérdezték, hogy miről beszéltek 2016-os találkozóikon a Warburg-tulajdonosokkal, Max Warburggal és Christian Oleariusszal, akik ellen akkor már nyomozott az ügyészség adócsalás gyanúja miatt. Olaf Scholz azt mondta, hogy nem emlékszik a beszélgetések tartalmára. Ugyanakkor hangsúlyozta: kizárt, hogy bármilyen befolyást gyakorolt volna a bank körüli ügyekre.
Az adóhatóság a találkozók után döntött úgy, hogy eltekint a több tízmillió eurós követelés érvényesítésétől.
A Warburg Banknak időközben már 176 millió eurót kellett visszafizetnie a tartományi adóhatóságnak. A társaság vitatja a követelések jogosságát, és bírósági úton igyekszik visszaszerezni a pénzt.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletére érkezik 2021. december 16-án (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Kenzo Tribouillard)
