Háborognak az emberi jogi aktivisták és a civil szervezetek, amiért az Egyesült Államok és a mexikói kormány csütörtökön bejelentette: jövő héttől ismét ismét életbe lép Donald Trump „Maradj Mexikóban!” néven ismertté vált bevándorlási programja. Az előző elnök 2018-ban bevezetett intézkedéscsomagjával arra kötelezték a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket, ezzel jelentősen csökkentve az addig az amerikai–mexikói határra nehezedő migrációs nyomást.
A demokraták a kezdetektől ellenezték Trump szigorú bevándorlásellenes politikáját, ezért nem volt meglepő, hogy Joe Biden – kampányígéretét megtartva – már a hivatalba lépésének első napján felfüggesztette elődje keményvonalas intézkedéseit. Júniusban végül Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter hatályon kívül helyezte a programot, csakhogy augusztus végén az amerikai legfelsőbb bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a Biden-kormányzat feltehetően megsértette a szövetségi törvényeket, amikor februárban hatályon kívül helyezte a hivatalosan Bevándorlóvédelmi Program (MPP) névre keresztelt intézkedéscsomagot. A Biden-adminisztráció fellebbezett a döntés ellen.
Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára csütörtökön ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: Joe Biden kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint a program „embertelen”, azonban azt is sietett hozzátenni, hogy a Biden-adminisztráció „hisz a törvények betartásában”.
Az intézkedéscsomagon mindazonáltal módosítottak néhány ponton, mégpedig Mexikó igényei szerint, a közép-amerikai ország ugyanis aggasztónak találta, hogy az Egyesült Államokban rendkívül hosszú időt vesz igénybe a menedékkérelmek elbírálása. Mexikó így most „humanitárius okokból”, kizárólag „ideiglenes tartózkodásra” fogadja vissza a rendvédelmi szervek által elfogott illegális határátlépőket, Washington pedig nem csak abba egyezett bele, hogy hat hónapra korlátozzák a menekültkérelmek feldolgozásának maximális idejét, de a Biden-adminisztráció arra is rábólintott, hogy koronavírus elleni vakcinákat ajánljanak fel a visszatoloncolt migránsoknak.
Az amerikai kormány egyébként még augusztus közepén tett közzé egy jelentést, miszerint meghaladta a 212 ezret az illegális határátlépési kísérletek száma az amerikai–mexikói határon júliusban, ami a legmagasabb szám az ezredforduló óta. A migrációs nyomás továbbra is folyamatos, az elsősorban Texast érintő humanitárius helyzet pedig rendkívül nehéz helyzetbe hozta a Biden-adminisztrációt. Az elnök Kamala Harris alalnököt bízta meg a krízis menedzselésével, aki a nyáron több latin-amerikai országot is felkeresett, a körút azonban nem a várakozásoknak megfelelően alakult, az emberi jogi szervezetek ugyanis azt is kifogásolták, hogy Harris azt üzente a menekülteknek, hogy ne induljanak útnak az Egyesült Államokba.
Az Egyesült Államokba Mexikón keresztül érkező illegális bevándorlók nagy része az úgynevezett északi háromszögből érkezik, amely Guatemalát, Hondurast és El Salvadort foglalja magában. A régióból 2014 óta összesen nagyjából kétmillió illegális bevándorló kísérelt meg bejutni az Egyesült Államok területére. A térség államai egyébként Latin-Amerika legszegényebb országai közé tartoznak és rendszeresen az utolsó helyeken végeznek az egy főre jutó GDP-rangsorban. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség ráadásul csak növekedett a koronavírus-járvány kitörése óta.
Borítókép: Haiti illegális bevándorlók egy gáton mennek át a Rio Grandén Mexikóból az Egyesült Államokba a texasi Del Rióban 2021. szeptember 18-án. (Forrás: MTI/AP/Eric Gay)
